A. D. Mello - A Madár Dala - Miért engedi az Isten?
Az utcán megpillantottam egy kislányt, aki didergett vékonyka ruhájában.
Szemmel láthatóan semmi reménye sem volt arra, hogy tisztességes ételhez jusson.
Dühömben így szóltam Istenhez:
- Miért engedted ezt meg? Miért nem teszel valamit?
Egy darabig Isten semmit sem szólt. De akkor éjjel, egészen váratlanul, Isten válaszolt:
- Én tettem valamit. Megteremtettelek téged.
Ki is a szegényebb valójában?
Nem tehettem róla, Nem tehettem róla,
Igazán, igazán! Nem tehettem róla!...
(LGT: Az utolsó szerelmes dal)
Azért szar ez az egész világ,
MERT TI, EMBEREK SZAROK VAGYTOK!
És én...? Én? Én is egy kicsit...
Sajnálom, én is egy kicsit...
(Beatrice: Én is egy kicsit)
Szegény gyermek szegény étke
(Kiss Manyi: Jaj, de jó a habos sütemény)
József Attilául:
De szeretnék gazdag lenni,
Egyszer libasültet enni.
Jó ruhába járni kelni,
S öt forintér kuglert venni.
Míg a cukrot szopogatnám,
Új ruhámat mutogatnám,
Dicsekednél fűnek fának,
Mi jó dolga van Attilának.
* * *
Igazán, igazán! Nem tehettem róla!...
(LGT: Az utolsó szerelmes dal)
Azért szar ez az egész világ,
MERT TI, EMBEREK SZAROK VAGYTOK!
És én...? Én? Én is egy kicsit...
Sajnálom, én is egy kicsit...
(Beatrice: Én is egy kicsit)
Szegény gyermek szegény étke
(Kiss Manyi: Jaj, de jó a habos sütemény)
József Attilául:
De szeretnék gazdag lenni,
Egyszer libasültet enni.
Jó ruhába járni kelni,
S öt forintér kuglert venni.
Míg a cukrot szopogatnám,
Új ruhámat mutogatnám,
Dicsekednél fűnek fának,
Mi jó dolga van Attilának.
* * *
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése