A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szív. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szív. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. február 27., szombat

Nézz a szemébe!

A. D. Mello - A madár dala

A megszálló csapatok parancsnoka így szólt a hegyi falucska bírájához:
-Tudjuk, hogy árulót rejtegettek a falutokban. Ha nem adjátok elő azt az embert, minden tőlem telhetőt megteszek, hogy megkeserítsem a te életedet és a falu lakóinak az életét.

A falu valóban bújtatott egy embert, aki jónak és ártatlannak tűnt, s akit mindannyian szerettek.
De mit tegyen most a bíró, amikor az egész falu sorsa az ő döntésén múlik. A falu bölcsei napokon keresztül tanácskoztak, de semmire sem jutottak.

A bíró végül is a falu papjához fordult.
Egész éjjel a Bibiláit tanulmányozták, s végre megtaláláták a megoldást.
Az egyik helyen ugyanis az az írás azt mondta, hogy jobb egy embernek meghalni, ha azzal a nemzet megmenekül.

A bíró tehát úgy döntött, hogy átadja az embert a megszálló csapatoknak, és ezért bocsánatáért esedezett.
Az ember azt mondta, hogy nincs miért bocsánatot kérni, mert nem akarja a falut veszélybe sodorni.

A férfit a katonák válogatott kínzásokkal annyira meggyötörték, hogy jajgatását az egész faluban hallották, végül meg is ölték.

Húsz évvel később egy prófáta vetődött arra és egyenesen a bíróhoz ment:
- Mit tettél? Azt az embert Isten arra rendelte, hogy az ország megmentője legyen. Te pedig feladtad őt, hogy megkínozzák és megöljék!
- De hát mit tehettem volna? - kérdezte esdeklően a bíró. - A pappal együtt átnéztük a Szentírást, és aszerint cselekedtünk.
- Átnézted a Szentírást? Az ő szemébe is kellett volna nézned!

Kérdés: mi fontosabb - az egyén vagy a közösség?

Egy ismert fel-áldozás, mosott kezek és feltüzelt tömeg
(Jesus Christ Superstar: Trial before Pilate)

* * *

2010. január 11., hétfő

A gonoszság egyik okáról

Bosszú, büntetés, mert nekem nem jó:

Christie Golden - A ködök vámpírja

Strahd Von Zarovichtól egyetlen dolog tagadtatott meg, amit igazán szeretett volna, és ezt a veszteséget a Ravenloft Kastélyának falain belül élőktől mind behajtotta, és talán mindenkin, aki Barovia határain belül élt.

Az önző mottó: ha nekem nem jó, másnak se legyen az...

Jani Anna - József Attiláról

A létező hiánya, a semmi megtapasztalása a gyermekkori anya-kép megfogalmazásában fonódik össze József Attila költészetében. A nő alakja, létezésének hiánya, ebből a létezésből való kitaszítottság érzése, illetve a soha meg nem tapasztalt nyugvó szeretet vezet a Nagyon fáj című versben a gyűlöletbe forduló szerelemérzés megfogalmazásához: ,,Nincsen egyéb / menedékünk; a kés hegyét / bár anyádnak szegezd, te bátor! // És lásd, akadt / nő, ki érti e szavakat, / de mégis ellökött magától.,, Az anya-kép különböző megfogalmazásai, a gyermek számára hűtlen női alak, aki nem foglalkozik a gyermekével, aki megélhetési küzdelmeinek az alig járni és beszélni tudó József Attila is részese, nem tűnhet el a szerelmes versekből, ahol a létezés teljessége fogalmazódik meg. Nevének nem-létté tagadása és a szerelem totalitása, a teljes hiány és a teljes létezés dualizmusában az esztelen ragaszkodáshoz és féltékenységhez vezet. A szeretet hiánya, az ebből fakadó egyedüllét maró kínja vezet olyan tettek elkövetéséhez, amelyben az ember nem akar többé az lenni, aki eddig volt, nem akar jó lenni, hanem rossz akar lenni, rombolni akar, hogy foglalkozzanak vele.

Müller Péter - Szeretetkönyv

A szeretet hiánya

..."senkit sem lehet megvigasztalni, ha elveszti azt, akit szeret. Minden vigasz erőtlen és hamis. Főleg az a mondat, hogy "az idő majd begyógyítja a sebedet".
Nem igaz.
Ez nem olyan seb, ami gyógyul.
A fájdalom érzése idővel csökkenhet, de a széttépettség érzése megmarad.

Egyetlen dolog szünteti meg a másik hiányának a fantom-fájdalmát: ha nem szeretjük tovább. Ha elfelejtjük. Amikor azt mondjuk, hogy az "idő gyógyít", erre gondolunk. A felejtésre. Ez azonban - ha valóban szeretünk - nem lehetséges.

A szeretet hiányát csak egyetlen dolog gyógyítja: ha újra találkozunk azzal, akit szeretünk. Semmi más. Jövőre, húsz év múlva, odaát, vagy egy másik életben... Mindegy. A hiány mindaddig él, amíg nem látjuk újra. Nem is az emléke, a hiánya él bennünk. (Sok idő után ez úgy jelenik meg, hogy "Nem tudom, hogy ki, de hiányzik nagyon!".)
És ezt a hiányt valamennyien felfedezhetjük a lelkünkben."...

Indira Gandhi beszéde

Bár jelenlétem vagy távollétem nem növeli, sem nem csökkenti az emberek hitét, mégis szeretném ezúton kifejezni szilárd meggyőződésemet, miszerint a szellemi, lelki hiány miatt a mai világot egyfajta szomjúság, éhínség kínozza, s ezért az anyagi javakra és kényelemre sóvárgó emberek sohasem találják meg az olyannyira áhított lelki békét és boldogságot.

* * *

2009. december 17., csütörtök

Egy jobb világ teremtése csak törvényekkel?

A. D. Mello - Abszurd egypercesek

Az aktivista teljes erejéből azon fáradozott, hogy megváltoztassa a társadalom szerkezetét.
- Nagyszerű- mondta Mester -, de nekünk nemcsak CSELEKEDETRE van szükségünk, amely változást idéz elő, hanem olyan LÁTÁSRA, amely szeretetet teremt.
- Szerinted tehát a társadalmi szerkezetek megváltoztatása csak időpocsékolás?
- Dehogy is! A megváltozott szerkezetek megóvhatják a szeretetet, de létrehozni nem tudják - mondta Mester.

Tasi István - Humusz előadás kivonatos summáruma

Hiába invesztálunk sok-sok pénzt a zöld technológiák kifejlesztésébe és bevezetésébe, ez a módszer önmagában nem elegendő.

Alapvető problémánk az, hogy maga a lelkiség és vele az erkölcsi mag hiányzik a modern társadalomból.

Jelenleg olyan korszakot élünk, ahol minden a külsőség, az anyagiasság, a szerzés, a megfogható, az idő, a teljesítmény és persze a pénz.
Az ember ebben véli látni a boldogságot. Ámde ez az attitűd nem hozhat megnyugvást, mert a mennyiségbe átfordult minőség, a birtoklás sosem teremt igazi, hosszan tartó örömet.

Mert a lélek, ami igazából vagyunk, a spirituális értékeket, az Istenhez (egyes tanok szerint az egységhez) visszavezető utat keresi.

S mivelhogy az anyagiak megszerzésének pillanatnyi kielégülés érzete nem mérhető azon harmonikus érzésekhez, amik egy nyugodt, lelkiségben gazdag életben elérhetőek, a földi javak halmozása sosem tud véget érni.

Érdekes módon, amint az ember tudatosabbá, spiritualitásában fejlettebbé válik, már nem vonzza az effajta gyűjtögetés - mivel életével megelégedik a mennyiségek hajszolása nélkül is és ezáltal sokkal kevesebbre van szüksége.

Ellenben minél mélyebbre jut valaki az anyagiságba, annál kevésbé találja meg azt, amit keres.
Így egyetlen lehetősége a pillanatnyi örömök, a szerzés világában való tobzódás, ami és ahol sosem elég, hiszen valójában az egyén, a lélek nem azt kapja, amire igazán szüksége volna.

Ez pedig azt jelenti, hogy azon társadalom, ahol a lelkiség hiányzik, többet fogyaszt, jobban megterheli a környezetet. Más helyütt, ahol pedig a szociális rendszer, kollektív légkör egy magasabb szellemiséget tükröz, ott az ilyen mérvű fogyasztásra - mint örömszerzési célra - nincs szükség. Ez mintegy mellékhatásként zöldebb környezetet, élhetőbb világot teremt.

Előbbi esetben hiába próbáljuk külső, technikai és törvényszintű megoldásokkal helyettesíteni, pótolni az egyéni felelősséget, erkölcsöt, tiszteletet. Vagyis azt a fajta letisztult, lenyugodott életet, ami önmagát tükrözi-tanítja a környezetében.

Minekutána a modern emberből a lelki attitűd egy inkább hiányzik, ezért életében a sivárság, a sietség, a nyugtalanság, a hajszolás, az akarás lesz jelen és ezt fogja a világ felé is közvetíteni.

Amikor pedig a törvények nem kényszerítik, vagy lehetősége adódik rá, át fogja hágni a saját maga által diktált kereteket.

Az energiaválság, a környezetszennyezés és az ember által a jelenben megélt más, negatív hatások és történések igazi gyökere magában az emberben, a lelkiségében, a viselkedésében rejlik, ezért az ezekre adandó válasz is ott található.

Ennélfogva a valódi változásokat nem tudjuk elérni külső pótlásokkal és felszínes cselekedetekkel, maximum kitolhatjuk az időt, elodázhatjuk az okozatokat, a következményeket.


Minél több a rendelet, annál nagyobb a rendetlenség.
(Lao Ce)

Popper Péter - Az Istennel sakkozás kockázata

- Gandol úr! Mi a jóság? Jók legyünk-e?
- A jóság mélyén a szeretetre képtelenség szomorúsága van. Rendjén van ez a dolog.
Ha már nem tudtok szeretni, legalább jók legyetek.
- És ha jónak lennünk sem sikerül?
- Akkor keressétek az igazságot. Az igazság azoknak világít, akikben a jóság melege kialudt.
- És ha az igazságot sem találjuk?
- Akkor tartsátok be a törvényeket.

* * *

2009. március 20., péntek

Moneyjedelem

A. D. Mello - Lelki szívinfarktus

Tom bácsinak gyenge volt a szíve, ezért a doktor figyelmeztette, hogy legyen óvatos, és éljen kíméletes életet.

Amikor a család arról értesült, hogy Tom bácsi egymilliárd dollárt örökölt egyik elhunyt rokonától, nem merték a hírt közölni vele, mert attól féltek, hogy ettől esetleg szívinfarktust kaphat.

A helyi plébánoshoz fordultak segítségért, aki biztosította őket, hogy kitalál valamilyen megoldást.

- Mondd csak, Tom - kezdte Murphy atya -, ha Isten végtelen irgalmában egymilliárd dollárt küldene neked, mit kezdenél vele?

Tom bácsi egy darabig gondolkodott, aztán határozottan kijelentette:

- A felét átadnám önnek, atyám, az egyház céljaira.

Amikor Murphy atya azt meghallotta, szívinfarktust kapott.


Szabad-e félni?

A félelem és az ő útja-módja
["Ismerünk! Vigyázz! Figyelj az érzéseidre!"]

Néha azért el tudunk menekülni
["A sors iróniája. Még egy nap és elkészülök az alagutammal"]

* * *

2009. március 6., péntek

A lélek tánca

A. D. Mello - A Szív Ébredése

Kortársunknak, Sudha Chandrannak, a klasszikus indiai táncosnak a szó szoros értelmében elvágták a karrierjét, amikor a jobb lábát amputálni kellett.

Miután műlábat kapott, visszament táncolni, és bármennyire hihetetlen, egy idő után ismét felkerült a csúcsra.

Amikor megkérdezték tőle, hogy hogyan tudta ezt elérni, egyszerűen csak ennyit válaszolt:
- A tánchoz nem kell láb. -

["dance without legs"]


Vagy elég egy is
["he can dance without one of its legs / bailar sin una de sus"]

["One leg man and one arm woman dance"]

Karok nélkül is lehet erős
["Jessica Cox"] 

* * *