Tudatosság a hétköznapokban?

A. D. Mello - ÁLLANDÓ TUDATOSSÁG:


Egyetlen zen tanítvány sem kezdene el addig másokat tanítani, amíg ő maga nem élt együtt egy mesterrel legalább tíz éven keresztül.
Tíz évi inaskodás után Tenno is tanító lett.

Egyszer elment meglátogatni Nan-in Mestert. Mivel esett az eső, ezért Tenno fapapucsba bújt, és esernyőt tartott a feje fölé.
Amikor Tenno belépett, Nan-in így szólt hozzá:
 - A papucsodat és az esernyődet a teraszon hagytad, nemde? Mondd meg nekem,hogy az esernyődet a papucsok jobb vagy bal oldalára raktad-e?

Tenno nem tudott válaszolni, teljesen összezavarodott. Rájött, hogy képtelen az állandó tudatosságra.
Ezért aztán Nan-in tanítványa lett, és újabb tíz évet töltött el, hogy elnyerje az Állandó Tudatosságot.

Ember, aki állandóan tudatos: ember, aki teljesen jelen van minden pillanatban: Ő a Mester!

Derren Brown - Person Swap

* * *

A jelen-lét tudatossága

A. D. Mello

Amikor az egyik vendég a vacsora után felajánlotta, hogy elmosogatja az edényeket, a Mester megkérdezte tőle:
- Biztos vagy benne, hogy tudsz mosogatni?

Az ember tiltakozott, mondván, egész életében ezt csinálta. A Mester azonban tovább folytatta:

Semmi kétségem sincs afelől, hogy képes vagy tisztára mosni az edényeket. Csak abban nem vagyok biztos, hogy tudsz-e mosogatni.

Később tanítványainak így magyarázta:
- Kétféle módja van a mosogatásnak. Az egyikben azért mossa el az ember a tányérokat, hogy tiszták legyenek, a másikban pedig azért, hogy elmossa őket.

Mivel még ez sem volt világos, hozzátette:
- Az első cselekedet halott, mert miközben a kezed az edényeket mossa, gondolataid a cselekedet célján járnak: az edények tisztaságán. A második viszont élő, mert a gondolatod is ott van, ahol a kezed.

* * *

Egy jobb világ teremtése csak törvényekkel?

A. D. Mello - Abszurd egypercesek

Az aktivista teljes erejéből azon fáradozott, hogy megváltoztassa a társadalom szerkezetét.
- Nagyszerű- mondta Mester -, de nekünk nemcsak CSELEKEDETRE van szükségünk, amely változást idéz elő, hanem olyan LÁTÁSRA, amely szeretetet teremt.
- Szerinted tehát a társadalmi szerkezetek megváltoztatása csak időpocsékolás?
- Dehogy is! A megváltozott szerkezetek megóvhatják a szeretetet, de létrehozni nem tudják - mondta Mester.

Tasi István - Humusz előadás kivonatos summáruma

Hiába invesztálunk sok-sok pénzt a zöld technológiák kifejlesztésébe és bevezetésébe, ez a módszer önmagában nem elegendő.

Alapvető problémánk az, hogy maga a lelkiség és vele az erkölcsi mag hiányzik a modern társadalomból.

Jelenleg olyan korszakot élünk, ahol minden a külsőség, az anyagiasság, a szerzés, a megfogható, az idő, a teljesítmény és persze a pénz.
Az ember ebben véli látni a boldogságot. Ámde ez az attitűd nem hozhat megnyugvást, mert a mennyiségbe átfordult minőség, a birtoklás sosem teremt igazi, hosszan tartó örömet.

Mert a lélek, ami igazából vagyunk, a spirituális értékeket, az Istenhez (egyes tanok szerint az egységhez) visszavezető utat keresi.

S mivelhogy az anyagiak megszerzésének pillanatnyi kielégülés érzete nem mérhető azon harmonikus érzésekhez, amik egy nyugodt, lelkiségben gazdag életben elérhetőek, a földi javak halmozása sosem tud véget érni.

Érdekes módon, amint az ember tudatosabbá, spiritualitásában fejlettebbé válik, már nem vonzza az effajta gyűjtögetés - mivel életével megelégedik a mennyiségek hajszolása nélkül is és ezáltal sokkal kevesebbre van szüksége.

Ellenben minél mélyebbre jut valaki az anyagiságba, annál kevésbé találja meg azt, amit keres.
Így egyetlen lehetősége a pillanatnyi örömök, a szerzés világában való tobzódás, ami és ahol sosem elég, hiszen valójában az egyén, a lélek nem azt kapja, amire igazán szüksége volna.

Ez pedig azt jelenti, hogy azon társadalom, ahol a lelkiség hiányzik, többet fogyaszt, jobban megterheli a környezetet. Más helyütt, ahol pedig a szociális rendszer, kollektív légkör egy magasabb szellemiséget tükröz, ott az ilyen mérvű fogyasztásra - mint örömszerzési célra - nincs szükség. Ez mintegy mellékhatásként zöldebb környezetet, élhetőbb világot teremt.

Előbbi esetben hiába próbáljuk külső, technikai és törvényszintű megoldásokkal helyettesíteni, pótolni az egyéni felelősséget, erkölcsöt, tiszteletet. Vagyis azt a fajta letisztult, lenyugodott életet, ami önmagát tükrözi-tanítja a környezetében.

Minekutána a modern emberből a lelki attitűd egy inkább hiányzik, ezért életében a sivárság, a sietség, a nyugtalanság, a hajszolás, az akarás lesz jelen és ezt fogja a világ felé is közvetíteni.

Amikor pedig a törvények nem kényszerítik, vagy lehetősége adódik rá, át fogja hágni a saját maga által diktált kereteket.

Az energiaválság, a környezetszennyezés és az ember által a jelenben megélt más, negatív hatások és történések igazi gyökere magában az emberben, a lelkiségében, a viselkedésében rejlik, ezért az ezekre adandó válasz is ott található.

Ennélfogva a valódi változásokat nem tudjuk elérni külső pótlásokkal és felszínes cselekedetekkel, maximum kitolhatjuk az időt, elodázhatjuk az okozatokat, a következményeket.

Az előadás a maga teljességében

Minél több a rendelet, annál nagyobb a rendetlenség.

(Lao Ce)

Popper Péter - Az Istennel sakkozás kockázata

- Gandol úr! Mi a jóság? Jók legyünk-e?
- A jóság mélyén a szeretetre képtelenség szomorúsága van. Rendjén van ez a dolog.
Ha már nem tudtok szeretni, legalább jók legyetek.
- És ha jónak lennünk sem sikerül?
- Akkor keressétek az igazságot. Az igazság azoknak világít, akikben a jóság melege kialudt.
- És ha az igazságot sem találjuk?
- Akkor tartsátok be a törvényeket.

* * *

Erő vagy erőtlenség?

Csernus Imre - A Nő

Aki önmaga szemében hiteltelen, az valójában ezt a hiteltelenséget adja át a maga öntudatlan eszköztárával, ami persze nem mentesíti a felelőssége alól.
A meglévő önbizalomhiány fokozza a megfelelési kényszert, ami nemcsak az anyákban (apákban), hanem a gyerekeknél is jól megfigyelhető. A bizonytalan nem értékeli önmagát, de szüksége van pozitív visszajelzésekre.
Ezt nem kapja meg saját magától, ezért mindent elkövet, hogy mások szeressék és értékeljék őt.
A megfelelési kényszer következtében a tartása szépen lassan eltűnik, mivel saját magára semmi energiája nem marad...

Hálás ellentételezés - ŐsAnya imádat köntösében

(John Lennon: Woman)

Müller Péter - Ji-King Interjú

Erre mondok egy példát.
Egy anyával beszélgettem, akinek a kislánya - elmondása szerint - bukdácsol az iskolában. Megkérdezte a Jóskönyvet, s az a "Férjhez menő lány" jelét adta ki. (Képjel: Lány és esküvői menet, amelyben a lány mint ágyas, mint "másodfeleség" érkezik meg.) Ez egy olyan sorshelyzet, amikor valakit a vágyai belevisznek egy olyan szituációba, ahol méltatlan helyzetben van.
A kínai hagyomány ezt az alárendelt, megalázó helyzetet az ágyas képével ábrázolta. Nem főfeleség, csak szerető. Nincs méltósága, tekintélye, csak használják.
Az anya ezt úgy értelmezte, hogy a kislánya, akit nemrég átvittek egy új, nagyon jó iskolába egy gyengébből, most alárendeltnek érzi magát, és azért hoz rossz jegyeket. Akkor elmondtam neki, hogy ez a jel nem a lányára vonatkozik, hanem őrá, aki a vágyával a gyereket arra akarja kényszeríteni, hogy csináljon karriert. Miatta lesz a lányából "másodfeleség".
Azt tanácsoltam neki, hogy ne akarjon a gyerekéből mindenáron eminens csodát nevelni. Ne akarja erőszakosan, hogy érvényesüljön, mert el fogja rontani. Ez egy olyan tipikus helyzet volt, amikor valaki már majdnem megértette a Ji-kinget, csak nem vette észre, hogy a tanács nem a gyerekére, hanem rá vonatkozik...

Időnként nem árt tükörbe nézni

(Dream Theater: The mirror)

Tükröm-tükröm, mondd meg nékem...

(Sziámi: Két tükör)

Aranyoskáim! Szentecskéim!

Nézzünk csak magunkba!

(Metallica: Holier than thou!)

Müller Péter - Varázskő (részlet)

...Aszkézis.
Van ebben a szóban valami riasztó, pedig nem öngyötrést jelent, hanem gyakorlatot. Gyakorlást. Gyakran megismételt cselekvést.
A dolog így áll: van egy vágyad és szeretnéd, hogy valóra váljon. Egy jó gondolatod és szeretnéd megvalósítani. Meg akarsz változni, mondjuk, vagy át akarod formálni az egész életedet. Szebbé tenni. Ez már nagy mutatvány, ritkán sikerül – de nem lehetetlen.
Amíg mindez csak reménység, még nem a tied.
Hiába olvasol száz jó tanácsot : tedd ezt, tedd azt, légy ilyen, légy olyan; nem tudod megvalósítani.
A legtöbb életvezetési tanácsadónak , ál-ezotérikus vagy lélektani könyvnek itt van a csődje. Jó tippet adnak, még trükköket is, hogy mit tégy, mit ne tegyél. Ne légy féltékeny! Gondolkozz pozitívan! Higgy magadban! Szeresd magadat!…légy jó!…higgy abban, hogy gazdag leszel!… ne félj!…légy bátor!…stb., stb…
Ezek a parancsok semmit sem érnek, egyrészt, mert eddig is tudtad, másrészt mert nem teszik hozzá, hogy munka nélkül , mégpedig sok munka nélkül semmit sem lehet megvalósítani.
Ez minden realizálás , s az „ezotéria” alapja.
Nem véletlen, hogy ritkán szólnak erről, mert egy olyan könyvet, megy nagy munkát és főleg áldozatot kér az olvasóktól, nem lehet eladni. (Különösen a gyors meggazdagodást tanító könyvek bosszantanak. Ha a szerző csak egyetlen, valóban gazdag emberrel beszélne, azonnal látná, hogy az a nagy vagyonnapi tizenhat órai gyakorlással, szüntelen odafigyeléssel, infarktusig hajszolt túlmunkával és kíméletlen „aszkézissel" jött létre. Nem elég a „hit” - oda kell adni az egész életet.)
A megvalósítás útja a gyakorlás.
Reggel, délben, este. És másnap reggel, délben és este. És így tovább egész héten, egész hónapban, egész évben.
Egész életedben.
Ez így van a hivatással, sporttal, művészettel, mindennel.
Először nehéz, mert a gyakorlatra „nem állt rá” sem tested, sem lelked.
Erőt kell venned magadon.
Később a gyakran megismételt cselekvések lassan - nagyon lassan - elkezdenek szokássá változni.
A szokás már megkönnyíti a gyakorlatozást, mert megtanítottad testedet - lelkedet arra , hogy odaadja magát a rendszeres munkának. Már nincs benned tiltakozás és lázadás.
És főleg lustaság - azaz egy benső nem akarás.
Csinálod nap mint nap azt a valamit, aminek eredményében először csak bizakodsz. A szokás vezet, egyenlőre még sikertelenül, gyakran kudarcokkal, de néha - néha már kifejezett jóérzéssel, amit az öröm ad, hogy megtanultad legyőzni magadat...

Az első lépések... A kitartó munka eredménye: járás

["my babie's first step"]

Ha ember, ha állat az illető

["baby fawn's first step"]

Szepes Mária - Tarot, Erő

VIII. A legnagyobb erőpróba az önlegyőzés.
Ha naponta legyőzöd magadban a kis erőszakosságok és indulatok ugrásra lendülő apróvadjait, olyan erőt fejlesztesz ki vele, amellyel végül le tudod majd győzni a Vörös Oroszlánt is.

Amikor az Oroszlánok legyőzetnek

(Csata a Krugernél)

* * *

A fegyelem a boldogság barátja?

Popper Péter - Idézet

Buddharakkita Theyrának elmondtam, amit én a nagy szociális paradoxonnak gondolok.
Gyönyörű társadalmi ideáljaink vannak: éljünk demokratikusan, szabadon, jólétben. Ám mégis azt tapasztaljuk, hogy amint ezek az ideálok - bármilyen társadalomban - elkezdenek valóra válni, megnő a pszichés zavarok száma, sokasodnak a neurózisok, a pszichoszomatikus megbetegedések, egyre több lesz az alkoholista, kábítószeres, az öngyilkos, a bűnöző.

A lelki egészségre vonatkozó statisztikák akkor a legkedvezőbbek, amikor a társadalomra - és természetesen az egyénre is - valamilyen nagy külső nyomás, presszió nehezedik, háborúk idején, totális rendszerek, kemény diktatúrák alatt.

Azt felelte: Ez azért van így, mert az emberi léleknek olyan a szerkezete, hogy fegyelem nélkül tönkremegy, szétzilálódik. Természetesen a belső fegyelem az, ami egészségben tartja az embert. E téren viszont maguk, európaiak rosszul állnak. S akkor még a külső fegyelem is jobb, mint a semmilyen. A diktatúra megfegyelmezi az embereket. Az emberek félnek. Megtanulják a beszéd fegyelmét, a viselkedés figyelmét. Szegények: kénytelenek megfegyelmezni a birtoklási vágyaikat. És ez az erőszakos külső fegyelem még mindig egészségesebb lelki szempontból, mint a féktelenség.

Héééé, hát a világnak kéne hozzám idomulnia!!!

(Nagy Feró és a Bikini: Imádság)

Elgondolkodott: Önöknél valami nem jól működik belül. Ha nincsenek külső korlátaik, nem tudnak mértéket tartani. Mértéktelenné válnak evésben-ivásban, szexusban, a pénz hajszolásában, a becsvágyban, mértéktelenül gyűlölnek és mértéktelenül rajonganak. Hogy maradhat így az ember egészséges?

Modern világ, rohanó élet...

(Nagy Feró és a Bikini: Lángosképű állat a babám!)

Rám nevetett: Fegyelmezetlen a gondolkodásuk is. Mindig az irrealitásokban kószál. Vagy a múlton rágódnak, ami irrealitás, mert már nincsen sehol, vagy a jövőjüket tervezgetik, ami megint irrealitás, mert még nem létezik. S eközben nem élik át mélyen, teljes valóságában az egyetlen realitást, a jelent. A "most" fölött felszínesen átsuhannak. Látja, maga pszichoanalitikus. Tudom, mit jelent ez. Évekig kíséri a betegeit, amikor a múltjukban vándorolnak, a régen messze tűnt gyerekkor árnyképei között, amelyek már sehol nincsenek, sőt ő maga, az egykori gyerek sem létezik már a valóságban. Mire jó ez? Tudom, azt vallják, hogy hatásában mindig jelen van, sőt sokan úgy vélik, hogy az egykori gyermek is megőrződik, hogy semmi sem múlik el. De ezt csak azért hiszik, mert annyira félnek a haláltól.

Jöjjön el néhány hétre a mi kolostorunkba. Szerzetesnövendékeket nevelünk nyolcéves koruktól tizenhat éves korukig. Azután továbbküldjük őket tanulni buddhista országokba, hiszen itt Indiában nagyon kevesen vagyunk. Éljen közöttünk egy kicsit. Meglátja, hogy külső fegyelemmel kezdjük a formálásukat, hiszen gyerekek, irányítani, nevelni kell őket. De a lényeg az, hogy ezt a külső fegyelmet fokozatosan hogyan változtatjuk át belső fegyelemmé.

Elme-fegyelem terelgető

(Nam Myoho Renge Kyo)

Nyugati módra való önfegyelmezés

(Gyurkó Zsolt: Mágia meditációk)

Első a Rend, aztán a Csend. Fegyelem. Figyelem!

(Hobo Blues Band: Vadászok gyülekezője)

* * *