A Szentség másképpen

Jün-men seggtörlője

Egy szerzetes kérdésére, hogy mi lenne Buddha, Jün-men azt válaszolta:
- Seggtörlő.


A.) 
A kifejezés itt is az erkölcsi ítélkezés, megkülönböztetés elutasítását jelenti. 
A gyors, spontán válasz pedig dicséretet érdemel.

B.)
A kan-si-csüe voltaképp csak Indiában használatos (ahol ősi rítusok értelmében szigorú tilalmakkal őrzik a kéz tisztaságát): fa-(bambusz) darabka, simára csiszolva, hogy ne sértsen.
Kínában, ahol papír járta ere a célra, kizárólag a buddhista kolostorokban honosodott meg használatra. 
A kolostorokban az a szokás (amint egy tanítványom, aki buddhista kolostorban nőtt fel, mesélte), hogy hetente kirendeli a novíciusokat felügyelőjük; együtt farigcsálják ezeket a bambuszdarabkákat, majd a készlet kosárban kerül a latrina mellé.

Innen jelképes mivolta: kollektive készül, de egyénileg használják fel - végső értelemben magát a minden emberben rejtőző buddhát jelenti, mint kollektíva szülöttét és egyéni megváltásának lehetőségét, egyben buddhát magát is.

Vesd össze a mondással: "Szent szar!"

Biegelbauer Pál:
"Nincs olyan, hogy szent."

* * * 

Mi a pénz?

David C. Korten - Gyilkos vagy humánus gazdaság?



Természetesen a piac nem tesz különbséget a társadalmat valóban gazdagító tevékenységből származó, illetve a társadalmat elnyomorító tevékenységgel létrehozott dollár, valamint az egyszerűen a levegőből csinált dollár között.

Piszkos vagy nem: pénz beszél!

(Steve V: Dirty Cash)

A pénz az pénz, és minél többet birtokolsz belőle, a piac annál élénkebben figyel minden szeszélyedre.

Az a hiedelem, hogy a papírpénz, vagy az elektronikus pénz valódi gazdagság, és nem egyszerűen egy kupon, amely beváltható olyan javaskra és szolgáltatásokra, amelyeknek önmagukban is valódi értékük van, összekeveri az illúziót a valósággal.

...



...

A legtöbb ember azt hiszi, hogy a pénzt a kormányunk hozza létre. Ez tévedés. A forgalomban lévő pénz majdnem teljese mennyiégét a magánbankok teremtik meg azzal, hogy kölcsönt adnak kamatra. A pénz egyszerű könyvelési bejegyzéssel jön létre, néhány számítógépes leütéssel.

A valóságban ez a pénz csak egy számviteli bejegyzés.

Drábik János: Mi a baj?

Drábik János



Mert mi a pénz?

A pénz az egy jel, egy egyezményes jel, aminek semmilyen értéke nincs, de nagy szükség van rá, mert ez teszi lehetővé a gazdasági folyamatoknak a közvetítését.

Egy közvetítő közeg.

A gazda(g)ságban hol is van a pénz?

(Drábik János: Paragrafus, FixTV, 1./5)

A. D. Mello - Ébredj tudatára!



Te csak a tudatára ébredés révén változol, és a megértés által.

Amikor kőnek látod a követ és papírdarabnak a papírdarabot, akkor többé nem hiszed, hogy a kő értékes gyémánt, nem hiszed, hogy darab papír egy milliárd dollárra szóló csekk.

Bolondok Aranya

(Stone Roses: Fools Gold)

A pénz, mint adósság

A gyémánt is megfakul idővel

(Pink Floyd: Shine on you crazy diamond)

Dalai láma - Boldogság művészete a munkában



Nos, tudom, sokak hozzáállását így lehetne összefoglalni: azért dolgoznak, hogy pénzt keressenek - kezdte a dalai láma. - Nincs is ezzel semmi baj. Minthogy a modern ipari társadalomban mindenkinek meg kell találnia a módot, mellyel biztosíthatja túlélését, igen reális az az attitűd, mely a munkát a megélhetés forrásának tekinti.
Különösen abban az esetben, ha az egyénnek van családja, gyerekei, akiket munkája révén el kell tartania, akkor ez a felfogás nemes.


A probléma ott keletkezik, amikor a pénzkeresés, mint motiváció, önmaga lesz a végcél.

Amikor ez bekövetkezik, szem elől tévesztjük, hogy valójában miért is keresünk pénzt - hogy ellássuk magunkat azokkal az eszközökkel, amelyek segítségével megvalósíthatunk valamit.

A pénz önmagában egy darab papír.

Ami persze gyártható is

(Stefan Niemayer: Horogkeresztes hamisítók)

Értékét az adja, hogy mi, a társadalom, felruházzuk azzal, ami értékessé tesz.

Valódi értékét csak az alapanyag ára és a nyomtatás költsége adja. Tudom, hogy ostobán hangzik, amit mondok, de néha nem árt megemlíteni ezt az egyszerű tényt.

Müller Péter - Önzés és csalódás

Levegőpénz - avagy Run against Bank

Kagyló, mint pénz?

És a pénz még mindig beszél!

(AC-DC: Moneytalks)

* * *

Füstbe ment terv...

Az élet értékei (körlevélből)

Egyszer egy jól kereső apa úgy döntött, elviszi vidékre 7 éves kisfiát azzal a céllal, hogy megmutassa neki, milyen szegény emberek is vannak, s hogy a gyermek meglássa a dolgok értékét, és felfogja azt, hogy milyen szerencsés, hogy jómódú családban él.

Egy egyszerű falusi család házában szálltak meg, ahol egy napot és egy éjszakát töltöttek. Amikor a vidéki út végén tartottak, az apa megkérdezte fiát:

- Nos, mit gondolsz erről az útról?
- Nagyon jó volt apa!
- Láttad, hogy némelyek milyen szükségben és szegénységben élnek?
- Igen.
- És mit láttál meg mindebből?
- Azt, Apa, hogy nekünk egy kutyánk van, nekik négy.

Nekünk egy medencénk van otthon, ők meg egy tó partján laknak.

A mi kertünket lámpák árasztják el fénnyel, az övékére pedig csillagok világítanak.

A mi udvarunk a kerítésig tart, az övéké addig amíg a szem ellát.

És végül láttam, hogy nekik van idejük beszélgetni egymással, és hogy boldog családként élnek.

Te és Anyu viszont egész nap dolgoztok, és így alig látlak titeket.

Az apa csak fogta a kormányt, vezetett csöndben, mire a kisfiú hozzátette:
- Köszönöm Apa, hogy megmutattad, milyen gazdagok is lehetnénk.

* * *

Az érték (és a realitás)

Wulf C. Schwarzwaller – Hitler pénze

Amikor a francia csapatok 1923 januárjában megtorlásként megszállták a Ruhr-vidéket, mert a németek megszüntették a jóvátétel fizetését, a német gazdaság teljesen összeomlott.
A kormány kénytelen volt százezrével támogatni azokat a Ruhr-vidékieket, akik passzív ellenállásuk miatt munkanélküliekké váltak.
Ezeket az óriási pénzösszegeket csak úgy tudták előteremteni, hogy egyre több pénzt nyomtak.

1923. február 1-jén egy dollár már 41 500 márka volt, és naponta 75 milliárd márkát nyomtattak. A pénznyomtatás kétezer nyomdának és háromszáz papírgyárnak biztosított munkát.

Május 22-én egy dollár értéke 57 ezer márka volt, egy hónappal később 136 ezer márka.

Július 8-án egy liter tejért 4 ezer márkát fizetett a német fogyasztó.

Július 25-én 6000 ezer márkára szaladt fel a dollár árfolyama.

Ettől kezdve az árak óránként emelkedtem.

A munkásokat naponta fizették.

Az asszonyok a gyárkapu előtt vártak a pénzre, és azonnal az üzletbe siettek, hogy megvásárolhassák a vacsorára valót.

A Vossische Zeitung július 18-i számában egy főorvosról számolt be, aki bezárta a klinikáját, és egy bárban vállalt állás, ahol „hangulatkeltő” énekszámokat adott elő. A zongoránál volt asszisztense kísérte.

Akinek módjában állt értékálló devizához jutni, az úgy élhetett, mint egy kiskirály.

Ernest Hemingway, aki abban az időben mint újságíró Európában dolgozott, egyszer beszámolt néhány napjáról, amelyet egy német luxusszállodában töltött. A számlája több millió márkát tett ki, ami napi 20 centnek felelt meg.

Augusztus 1-jén a dollár árfolyama átugrotta a milliós határt.

Augusztus 7-én 3,3 millió volt az értéke, szeptember 15-én pedig 50 millió.

Október 19-re elérte a 12 milliárdot, három hónappal később meg a 40 milliárdot.

1923. november 1-jén fél kiló kenyér 260 milliárd márkába, fél kiló cukor 250 milliárd márkába, fél kiló hús pedig 3,2 billióba került.

Egy gyári munkás napi bére 5 billió márkát tett ki.

November 9-én a müncheni puccs napján a Völkischer Beobachter egy példányáért 8 milliárd márkát kellett fizetni.

Hogy a vágtató infláció micsoda abszurdumokhoz vezetett, jól mutatja egy orvos esete, akinek a háború előtt 86 ezer márka megtakarított pénze volt egy takarékbetétkönyvben.

Szeptember 5-én a következő levelet kapta a banktól:
„A bank mélységesen sajnálja, hogy a 86 ezer márka értékű betétet nem tudja tovább őrizni, mert a vele kapcsolatos költségek nincsenek arányban az értékével.
Ezért bátorkodunk a befektetett tőkét visszafizetni. Mivel kisebb névértékű papírpénzzel nem rendelkezünk, a betétkönyv értékét 1 millió márkára felkerekítettük.
Melléklet: 1 millió márka.”
(Megjegyzés: a borítékra ragasztott bélyegnek 5 millió márka volt az értéke.)

A papír pénznek már csak az egyik oldalát nyomták.
Az üresen hagyott oldalt jegyzetelésre használták az irodákban. Olcsóbb volt, mintha egy jegyzetfüzetet vettek volna.

* * *