A következő címkéjű bejegyzések mutatása: David C. Korten. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: David C. Korten. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. november 11., kedd

Miért baj, ha csak pénzünk van?


David C. Korten - Gyilkos Vagy Humánus Gazdaság

Az a hatalmas mennyiségű arany, amit Spanyolország kirabolt Közép és Dél-Amerikából, végül romba döntötte a spanyol gazdaságot, és felgyorsította az inflációt egész Európában.

Spanyolországban, ahol rengeteg arany volt ahhoz, hogy mások által gyártott portékát vásároljanak, a gazdaság elsorvadt és az import függvényévé vált.

Az eredmény olyan gazdasági leromlás lett, melyből Spanyolország sohasem épült fel.



* * *

2014. augusztus 18., hétfő

Mi a pénz?

David C. Korten - Gyilkos vagy humánus gazdaság?



Természetesen a piac nem tesz különbséget a társadalmat valóban gazdagító tevékenységből származó, illetve a társadalmat elnyomorító tevékenységgel létrehozott dollár, valamint az egyszerűen a levegőből csinált dollár között.




Piszkos vagy nem: pénz beszél!



A pénz az pénz, és minél többet birtokolsz belőle, a piac annál élénkebben figyel minden szeszélyedre.

Az a hiedelem, hogy a papírpénz, vagy az elektronikus pénz valódi gazdagság, és nem egyszerűen egy kupon, amely beváltható olyan javaskra és szolgáltatásokra, amelyeknek önmagukban is valódi értékük van, összekeveri az illúziót a valósággal.

...



...

A legtöbb ember azt hiszi, hogy a pénzt a kormányunk hozza létre. Ez tévedés. A forgalomban lévő pénz majdnem teljese mennyiégét a magánbankok teremtik meg azzal, hogy kölcsönt adnak kamatra. A pénz egyszerű könyvelési bejegyzéssel jön létre, néhány számítógépes leütéssel.

A valóságban ez a pénz csak egy számviteli bejegyzés.






Drábik János



Mert mi a pénz?

A pénz az egy jel, egy egyezményes jel, aminek semmilyen értéke nincs, de nagy szükség van rá, mert ez teszi lehetővé a gazdasági folyamatoknak a közvetítését.

Egy közvetítő közeg.



A gazda(g)ságban hol is van a pénz?


A. D. Mello - Ébredj tudatára!



Te csak a tudatára ébredés révén változol, és a megértés által.

Amikor kőnek látod a követ és papírdarabnak a papírdarabot, akkor többé nem hiszed, hogy a kő értékes gyémánt, nem hiszed, hogy darab papír egy milliárd dollárra szóló csekk.



Bolondok Aranya


A gyémánt is megfakul idővel



Dalai láma - Boldogság művészete a munkában



Nos, tudom, sokak hozzáállását így lehetne összefoglalni: azért dolgoznak, hogy pénzt keressenek - kezdte a dalai láma. - Nincs is ezzel semmi baj. Minthogy a modern ipari társadalomban mindenkinek meg kell találnia a módot, mellyel biztosíthatja túlélését, igen reális az az attitűd, mely a munkát a megélhetés forrásának tekinti.
Különösen abban az esetben, ha az egyénnek van családja, gyerekei, akiket munkája révén el kell tartania, akkor ez a felfogás nemes.


A probléma ott keletkezik, amikor a pénzkeresés, mint motiváció, önmaga lesz a végcél.

Amikor ez bekövetkezik, szem elől tévesztjük, hogy valójában miért is keresünk pénzt - hogy ellássuk magunkat azokkal az eszközökkel, amelyek segítségével megvalósíthatunk valamit.

A pénz önmagában egy darab papír.



Ami persze gyártható is



Értékét az adja, hogy mi, a társadalom, felruházzuk azzal, ami értékessé tesz.

Valódi értékét csak az alapanyag ára és a nyomtatás költsége adja. Tudom, hogy ostobán hangzik, amit mondok, de néha nem árt megemlíteni ezt az egyszerű tényt.








És a pénz még mindig beszél!





* * *

2010. szeptember 14., kedd

Hogyan irányítsunk egy idegen országot? Csináljunk multicéget vagy adjunk hitelt!

David C. Korten - Gyilkos vagy humánus gazdaság?

Adj kölcsönt!

Amint a kölcsönvevő országok annyi kölcsönt vettek fel, amennyinek a visszafizetése már messze meghaladta a lehetőségeiket, előlépett a Világban és az IMF mint az adósságok begyűjtője, és azt mondta nekik: "Elnézést, de mivel önök nem tudnak fizetni, majd mi átstrukturáljuk az önök gazdaságát, hogy visszakaphassuk azt a pénzt, amivel tartoznak nekünk.

A szociális kiadásokat meg kell szüntetni. A gazdagok adóját csökkenteni kell, mert így lehet idevonzani a külföldi befektetőket.

Adják el a természeti erőforrásaikat külföldi gazdasági társaságoknak!

Privatizálják a közösségi vagyont és a közszolgáltatásokat!

Állítsák át a mezőgazdaságukat és az iparukat exportcikkek gyártására, hogy a gazdag országok fogyasztását támogassák! (Természetesen a "támogatás" szót nem használták. Valószínűleg viszonylagos előnyök"-ről beszéltek inkább.)

És nyissák meg a határaikat a külföldi termékek előtt.

(Elméletileg erre azért van szükség, hogy segítsen a hazai gyártóknak versenyképesebbé válni a külpiacokon a gyártáshoz szükséges inputok vámmentes beengedésével.)


És hogyan zajlik ez az életben?


Urald!!!

A brit Kelet-Indiai társaság (alapítva 1600-ban) Anglia első számú eszköze volt India gyarmatosítására, és a társaság úgy uralkodott az országban egészen 1784-ig, mintha az a magántulajdona lett volna.

Megjegyzés: végül is hasonló okok miatt zárta le kikötőit Japán 1639-ben, igaz itt a "keresztény bosszúvágy" is szerepet játszott...


Vagy foglald el, hogy ott termeltethesd az árudat szarért-húgyért,
vagy rájuk sózhasd mindazt, amire neked már nincs szükséged! 


Ki az igazi úr? Aki minőségnövelés nélkül 
elkérheti a többet ugyanazért!
(Egely György: Apokalipszis 2012)


Pedig fogynak, nagyon fogynak a palettáról a színek
(Hetesi Zsolt: Utolsó óra)
... feléljük, amink van?


* * *