Az kapcsolatoknak egyenrangúságáról, s a használásról való szólamok

Popper Péter - Magány, társ, féltékenység

Szóval a kapcsolatteremtés, tehát hogy van egy kontaktusom -  és ehhez már oda kínálkozik rögtön a gyerekkor, mint családi kontaktus - az egy biztonságot ad, védelmet ad.

Annak van egy szorongáscsökkentő lehetősége: hogy valahova tartozom, valaki fontos az én számomra.

Hadd mondjam el, hogy ennek a legprimitívebb formája az infantilis kapcsolódás.

Tehát ha megnézi az ember, hogy miért is házasodnak fiatalon nagyon sokszor a gyerekek, vagy mi miért házasodtunk nagyon fiatalon - jórészt?

Akkor azt fogjuk látni, hogy a szorongások miatt. Szerettünk volna kikerülni az eredeti családból, apánk-anyánk hatalmából, irányítása alól, s nem voltunk elég felnőttek és elég érettek ahhoz, hogy a saját lábunkon megálljunk.

Ez egy nagyon gyakori helyzet és a pszichológia nagyon sokat kínlódik vele, mert ebben a helyzetben az ember hajlamos arra, hogy belekapaszkodjék egy másik emberbe és összekösse vele a sorsát.

Ketten vagyunk most már: két infantilis.

És a két infantilis ember összekapaszkodásából ERŐ lesz.
Erő lesz, ami már segíteni tud abban, hogy meg tudjon állni a lábán - és nélkülözni tudja a szülői család támogatását.

Ez egy érdekes kérdés, én egész másutt láttam erre egy magyarázatot.
Följegyezte a tanítványa da Vincinek, hogy Leonardo egyszer egy építésszel vitatkozott és a boltívnek a lényegét akarta megmagyarázni az építésznek.
De az építész nem akarta megérteni, amit a Leonardo mond, és Leonardo - kicsit elvesztve a türelmét - azt mondta:
- Ej, hogy a csudába nem érti ezt, Messire! - mondta.- A boltív két, egymásnak támaszkodó gyengeség, amiből végtelen erő lesz.

Na most ez gyönyörű!

A két, egymásnak támaszkodó gyengeség a boltív, és tényleg, mindegyik lezuhanna, de egymásnak támaszkodnak, és ebből lesz az egyik legerősebb építészeti elem - a boltív.

És valami ilyen az infantilis emberek házassága is (és a kapcsolata): két, egymásnak támaszkodó gyengeség, amiből egy nagy erő lesz.

Mit tegyek, ha nem vagy velem?
(David Bowie: Without you)

Hú, de vacak, nélküled!
(Billy Idol: It's so cruel)

És tulajdonképpen az infantilis emberek kapcsolata nagyon jól működik, HA (és itt jön a pszichológiai probléma) egyik se nő fel.
Garantálni kell, hogy mind a kettő marad infantilis. Mert ha valamelyik is felnő, vagy elkezd felnőni a két infantilis között - akkor baj lesz.

Akkor a kapcsolat szétmegy, mert már nem lesz szüksége erre az egymásnak támaszkodó gyengeségre.

Ezt pszichoterápiában látja az ember, hogy megjelenik az embernél egy infantilis férj (férfi), vagy nő, hogy ő ez-az-amaz miatt el akar menni terápiába (tehát vállalna egy pszichés érést, egy pszichés felnövekvést), és akkor az ember tudja, hogy erre rá fog menni a házassága, a kapcsolata.

Ezt előre tudja egy értelmes terapeuta - hogy megbontja ezt az egymásra támaszkodó gyengeséget.

Mert az infantilis kapcsolatok hogy néznek ki?

Vagy két infantilis támaszkodik egymásra - ez a klasszikus formája - , vagy egy infantilis ember kapcsolódik egy még nála is infantilisebb emberhez, és ebben az esetben a relációban ő oroszlánná változik, mert van még egy partner, aki nála is gyermekdedebb.
És emellett ő az erős és a felnőtt, és ez fantasztikusan meg is változtatja a reagálását.
Ez a második típus.
És van egy olyan típus, amikor egy infantilis ember keres magának egy ilyen atyai, vagy anyai partnert, aki mellett kellemesen elgyerekesedhet: és a partner ilyen papapótlék, vagy mamapótlék az ő életében.

Nos, akármelyikről is van szó, ha elkerül egy ilyen ember pszichoterápiába, abba belemegy a kapcsolata.
Ha a másik nem tud felnőni, ha bent ragad az infantilis pozíciójában, akkor a dolog tönkremegy.

Érzelmileg gyerek a csapdában
(És a 8. napon: "A barátom elfogad!")

Csernus Imre - A Nő

A kiegyensúlyozott párkapcsolat kialakulásának elején fontos,  hogy a két ember egyforma erővel ássa ki a párkapcsolatának alapjait.
Nyugodtan hasonlíthatjuk egy ház felépítéséhez mindezt.
Mindenkinek meg van szabva a közös alap rá eső részének a megfelelő kiásása.

Csernus Imre - A Férfi

 

...a férfi-nő párkapcsolatnak mindig van egy olyan formája, amikor a nő anyáskodik a pasija fölött...

Miért jó ez a pasinak? Miért jó ez a nőnek? Mert az biztos, hogy tömegével látni ilyeneket.

* * *

Füstbe ment terv...

Az élet értékei (körlevélből)

Egyszer egy jól kereső apa úgy döntött, elviszi vidékre 7 éves kisfiát azzal a céllal, hogy megmutassa neki, milyen szegény emberek is vannak, s hogy a gyermek meglássa a dolgok értékét, és felfogja azt, hogy milyen szerencsés, hogy jómódú családban él.

Egy egyszerű falusi család házában szálltak meg, ahol egy napot és egy éjszakát töltöttek. Amikor a vidéki út végén tartottak, az apa megkérdezte fiát:

- Nos, mit gondolsz erről az útról?
- Nagyon jó volt apa!
- Láttad, hogy némelyek milyen szükségben és szegénységben élnek?
- Igen.
- És mit láttál meg mindebből?
- Azt, Apa, hogy nekünk egy kutyánk van, nekik négy.

Nekünk egy medencénk van otthon, ők meg egy tó partján laknak.

A mi kertünket lámpák árasztják el fénnyel, az övékére pedig csillagok világítanak.

A mi udvarunk a kerítésig tart, az övéké addig amíg a szem ellát.

És végül láttam, hogy nekik van idejük beszélgetni egymással, és hogy boldog családként élnek.

Te és Anyu viszont egész nap dolgoztok, és így alig látlak titeket.

Az apa csak fogta a kormányt, vezetett csöndben, mire a kisfiú hozzátette:
- Köszönöm Apa, hogy megmutattad, milyen gazdagok is lehetnénk.

* * *