A következő címkéjű bejegyzések mutatása: választás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: választás. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. október 1., péntek

Az ellenállás értelmetlen?

Feldmár András - Végzet, sors, szabad akarat

Most éppen arra gondoltam, hogy a Nobel-díjas orosz származású költő, Joseph (Joszif) Brodszkij a neve... ő nagyon sokszor beszélt arról, hogy érezte a saját szabadságát.

Amikor fiatal volt és Oroszországban élt (a Szovjetunióban), akkor egyszer elkapták az utcán.

Kérdezték, hogy hol dolgozik.

Az válaszolta erre, hogy ő költő.

És ekkor elküldték Szibériába szolgálatra, mert mondták neki, hogy aki nem dolgozik, az ne is egyék. Elküldték egy ilyen munkatáborba, ahol nagyon sok fát kellett vágnia.

Megírta és beszélt is arról, hogy nagyon fontosnak találta: egy pillanatra se érezze magát áldozatnak.

Ő (szerintem) nagyon helyesen rájött fiatal korában, hogy abban a pillanatban, amikor az ember úgy éli az életét, mint egy áldozat, akkor tulajdonképpen vége van az életének.

És Brodszkij szerint nincs olyan helyzet, amiben az embernek áldozatnak kellene érezni önmagát.

Akkor, amikor ő ott volt abban a táborban, nem volt semmi hatalma (mert hát milyen hatalma lenne az embernek egy ilyen szibériai munkatáborban?).

De amikor azt mondták neki, hogy ennyi és ennyi fát kell felvágni a nap végére, akkor ő kétszer annyit vágott fel.

Így tartotta meg a szabadságát.

Tehát nem azt csinálta, amit valaki más mondott - ő senki másnak nem lett a rabszolgája.

Viszont azt is tudta, hogyha kevesebbet vágott volna fel, vagy azt mondta volna, hogy én nem vágok fát, akkor megölték volna.

De amikor kétszer annyit vágott fel, mint amennyit mondtak neki, akkor nem tudták, hogy mit csináljanak vele. Akkor úgy hagyták, néztek rá, mintha őrült lett volna.

Így tartotta meg a szabadságát.


Biblia, Máté evangéliuma 5.:

39.
Én pedig azt mondom néktek: Ne álljatok ellene a gonosznak, hanem a ki arczul üt téged jobb felől, fordítsd felé a másik orczádat is.



40.
És a ki törvénykezni akar veled és elvenni a te alsó ruhádat, engedd oda néki a felsőt is.

41.
És a ki téged egy mértföldútra kényszerít, menj el vele kettőre.


Jóóó, ez csak egy vélemény...
(Harcosok klubja)


... de végső soron az ego összetörésére is alkalmas

Carlos Castaneda - Belülről izzó tűz - Vacak zsarnokocskák

Hat hónapot töltöttem abban a házban a harcoslét négy tulajdonságát gyakorolva. Ennek a négy tulajdonságnak köszönhetem, hogy sikerült. Egyetlenegyszer sem zuhantam vissza az önsajnálatba vagy sírtam a tehetetlenségtől. Vidám voltam és derűs. Önuralmam és önfegyelmem soha nem tapasztalt erővel működött, és végre láthattam, mit jelent a béketűrés és az időzítés a kikezdhetetlen harcosok esetében. Ráadásul egyszer sem kívántam az emberem halálát.

A jótevőm valami nagyon érdekes dolgot mondott nekem. A béketűrés azt jelenti, hogy az ember lelkileg visszatartja azt, amiről harcosként tudja, hogy igazság szerint meg kellene történnie. Nem azt jelenti, hogy a harcos minden idejét arra fordítja, hogy valakinek túljárjon az eszén, vagy hogy leszámoljon valakivel. A béketűrés valami ettől független dolog. Ha a harcosnak elegendő önuralma, önfegyelme van, és rendelkezik az időzítés képességével, a béketűrés önmagától biztosítja azt, hogy mindenki megkapja, ami jár neki.




* * *

2010. június 23., szerda

Mindent Akar(n)ok - Mert Kell!

Csernus Imre - Drogma

Mi a jelentésértéke az akarom igének a Halál főnév árnyékában?

Megspékelve bármilyen drog, az alkohol, vagy a játékszenvedély élet(nem)vezetési stratégiájával?

Kell a tudatos élet helyette?

Akarok és kell?

Akarnok világot élünk. Azonnal, most, de mindent!

Mindent akarok - de azt most rögtön!
(Nagy Feró és a Bikini: Ki csinál szódát - 2) 


Akarok munkát, 
akarok gyógyulni, 
akarok szabadulni, 
meg akarok felelni, 
szerelmes akarok lenni, 
le akarok állni. 
Akarok, 
akarok, 
akarok!

Pénz kell. 
Meg kell csinálnom. 
Meg kell változnom. 
Le kell állnom. 
Kell, 
kell, 
kell!

Ha ennyire akarnak, akkor miért találkozunk a "Hetesen"?

Teszi mindenki a dolgát, akarnokul, nincs gond.

Az akarásnak is nyögés a vége?

Dr. Sári László: "... de nem vesződséggel... 
Ahogy a buddhisták mondják - 
amiben erőfeszítés van, 
azt már megette a fene, 
azt már nem érdemes csinálni... 
Abból már csak valami rossz származhat."

Az akarom belső kényszer egy adott dolog megvalósításáért.
A kell pedig kezdetben külső ("Kisfiam, meg kell enned a Nagymama sütijét, ne bántsuk meg!"), majd egy átalakulás után belső kényszerré válik szintén egy adott dolog irányában ("Meg kell ennem a sütit, hogy ne bántsam meg a Nagyit!").


Popper Péter: "és ezt a folyamatot, 
hogy valami külső beépül a személyiségünkbe,  
ezt nevezzük a pszichológia  
legmocskosabb kifejezésével 
interiorizációnak..." 

A gyerekek nem ismerik a "Kell"-t. A felnőttek tanítják meg őket erre, leleplezendő a saját félelmeiket, megalkuvásaikat.

Egy dolog nincs, választás.

Büszke, akarnok ember, aki az akarommal és a kellel szorítja sarokba magát.

Nincs választása.

Akarom.

Akarnok.

Akarnokság.

Zsarnokság.

Terror önmagammal szemben.

Szeretné és lehet?

Lehetőségem nyílik sok mindenre.

Megkaptam ma választás lehetőségét. Ki-ki döntse el, hogy melyikben van az erő?


* * *

2009. június 21., vasárnap

Nemet kéne mondani... de olyan nehéz!

Woody Allen - A Végzet közbeszól

- Viselte? - faggatta tovább Blanche a könnyeivel küszködve.

...

Pinchuck összerándult.

- Nem - felelte. - Vagyis... igen. De csak rövid ideig, fürdés közben.

- Miért vette meg, ha túl kicsi? - kérdezte Blanche, mit sem sejtve arról, hogy alapvető emberi paradoxont fogalmaz meg.

Igazság szerint Pinchuckot már a boltban is szorította a cipő, de képtelen volt nemet mondani az eladónak. - Arra vágyom, hogy kedveljenek - vallotta be Blanche-nak. - Egyszer egy élő gnút is megvettem, mert nem tudtam nemet mondani.

(Megjegyzés: O. F. Krumgold bizonyos borneói törzsekről írt ragyogó tanulmányt, akiknek a nyelvében nem létezik a "nem" szó, következésképpen a kéréseket sűrű bólogatás és az "erre még visszatérünk" szavak kíséretében utasítják el.

Mindez megerősíti korábbi elméleteit, miszerint a késztetés, hogy mindenáron kedveljenek minket - amiként az a képesség is, hogy egy operettet végigüljünk -, nem a társadalmi alkalmazkodás eredménye, hanem genetikailag örökölt tulajdonság.)


De én NEM AKAROM ezt!



Helyette MINDENT AKAROK

Ja, és azt azonnal!


Pratkanis és Aronson - A rábeszélőgép

27. Az elkötelezett szív

A lexikonügynök látogatása több rábeszélő taktika illusztrálására alkalmas. Azzal kezdi, hogy ad egy „ingyen” térképatlaszt, a kölcsönösség elve érdekében.


Köszönjük az ajándékot,  de nem kértük,
még ha csövön át toltátok is!

Ezután leírja a lexikon előnyeit, tucatnyi érvvel bizonyítja, milyen hasznos volna számodra. Az a tény, hogy gyerekeid és más családtagjaid eddig nem használhattak lexikont, némi bűntudattal tölt el. De az igazi meggyőző erő még csak eztán kapcsolódik be. Az ügynök azt mondja: „Ha nincs kérdése, én befejeztem. Ja, még valami. A főnököm szeretné tudni a véleményét a lexikonjainkról. Kitöltene velem egy kérdőívet?” Igenlő válaszod hallatán így folytatja: „A kérdések arra irányulnak, hogy miféle lexikont szeretne ön, így kérem, válaszoljon úgy, mintha tényleg venne egyet.”

Az ügynök fölteszi a kérdéseket. Milyen színű kötést szeretnél? Fűzve vagy ragasztva? Ésatöbbi. Válaszaidat beikszeli az előre nyomtatott négyzetekbe. Végül megkér, lásd el az ívet kézjegyeddel, „jelezvén, hogy válaszai fölhasználásához hozzájárul.” Ezt is megteszed, pedig innentől kezdve azt a kérdőívet úgy tekinti az ügynök, mintha már lényegében megrendelted volna a lexikont. „Hm, nézzük csak, mennyibe kerülne ez magának, az 5% árengedménnyel… kiállíthatom a megrendelését?” – és mutatja számításai eredményét. Te pedig csak nyögdécselsz, „Hát, nem is tudom, én… asszem…”

Nem tudjuk, megveszed-e a lexikont, hiszen sokan átlátnak az ügynök mesterkedésein. De azt tudjuk, hogy ez a kis bűvészkedés a kérdőívvel és a számokkal nagymértékben föllendíti a lexikonok forgalmát. Általában fontosnak tartjuk, hogy álljuk a szavunkat, teljesítsük kötelességeinket. Tudjuk, hogy mi nem mondtuk: megvesszük a köteteket, de úgy tetszik, mintha az ügynök azt hinné. Talán valamivel mégis jeleztük vételi szándékunkat? Kényelmetlenül érezzük magunkat, még ilyen légből kapott elkötelezettség esetén is. Önbecsülésünk érdekében igyekszünk állni a csak félig-meddig kimondott szavunkat is. Az ésszerűsítés csapdája fogdossa itt a gyanútlan áldozatokat...

Hogyan adjunk el?



* * *