2010. október 1., péntek

Az ellenállás értelmetlen?

Feldmár András - Végzet, sors, szabad akarat

Most éppen arra gondoltam, hogy a Nobel-díjas orosz származású költő, Joseph (Joszif) Brodszkij a neve... ő nagyon sokszor beszélt arról, hogy érezte a saját szabadságát.

Amikor fiatal volt és Oroszországban élt (a Szovjetunióban), akkor egyszer elkapták az utcán.

Kérdezték, hogy hol dolgozik.

Az válaszolta erre, hogy ő költő.

És ekkor elküldték Szibériába szolgálatra, mert mondták neki, hogy aki nem dolgozik, az ne is egyék. Elküldték egy ilyen munkatáborba, ahol nagyon sok fát kellett vágnia.

Megírta és beszélt is arról, hogy nagyon fontosnak találta: egy pillanatra se érezze magát áldozatnak.

Ő (szerintem) nagyon helyesen rájött fiatal korában, hogy abban a pillanatban, amikor az ember úgy éli az életét, mint egy áldozat, akkor tulajdonképpen vége van az életének.

És Brodszkij szerint nincs olyan helyzet, amiben az embernek áldozatnak kellene érezni önmagát.

Akkor, amikor ő ott volt abban a táborban, nem volt semmi hatalma (mert hát milyen hatalma lenne az embernek egy ilyen szibériai munkatáborban?).

De amikor azt mondták neki, hogy ennyi és ennyi fát kell felvágni a nap végére, akkor ő kétszer annyit vágott fel.

Így tartotta meg a szabadságát.

Tehát nem azt csinálta, amit valaki más mondott - ő senki másnak nem lett a rabszolgája.

Viszont azt is tudta, hogyha kevesebbet vágott volna fel, vagy azt mondta volna, hogy én nem vágok fát, akkor megölték volna.

De amikor kétszer annyit vágott fel, mint amennyit mondtak neki, akkor nem tudták, hogy mit csináljanak vele. Akkor úgy hagyták, néztek rá, mintha őrült lett volna.

Így tartotta meg a szabadságát.


Biblia, Máté evangéliuma 5.:

39.
Én pedig azt mondom néktek: Ne álljatok ellene a gonosznak, hanem a ki arczul üt téged jobb felől, fordítsd felé a másik orczádat is.



40.
És a ki törvénykezni akar veled és elvenni a te alsó ruhádat, engedd oda néki a felsőt is.

41.
És a ki téged egy mértföldútra kényszerít, menj el vele kettőre.


Jóóó, ez csak egy vélemény...
(Harcosok klubja)


... de végső soron az ego összetörésére is alkalmas

Carlos Castaneda - Belülről izzó tűz - Vacak zsarnokocskák

Hat hónapot töltöttem abban a házban a harcoslét négy tulajdonságát gyakorolva. Ennek a négy tulajdonságnak köszönhetem, hogy sikerült. Egyetlenegyszer sem zuhantam vissza az önsajnálatba vagy sírtam a tehetetlenségtől. Vidám voltam és derűs. Önuralmam és önfegyelmem soha nem tapasztalt erővel működött, és végre láthattam, mit jelent a béketűrés és az időzítés a kikezdhetetlen harcosok esetében. Ráadásul egyszer sem kívántam az emberem halálát.

A jótevőm valami nagyon érdekes dolgot mondott nekem. A béketűrés azt jelenti, hogy az ember lelkileg visszatartja azt, amiről harcosként tudja, hogy igazság szerint meg kellene történnie. Nem azt jelenti, hogy a harcos minden idejét arra fordítja, hogy valakinek túljárjon az eszén, vagy hogy leszámoljon valakivel. A béketűrés valami ettől független dolog. Ha a harcosnak elegendő önuralma, önfegyelme van, és rendelkezik az időzítés képességével, a béketűrés önmagától biztosítja azt, hogy mindenki megkapja, ami jár neki.




* * *

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése