2009. július 31., péntek

Miért nem vagy szabad, mikor lehetnél?

Erich Maria Remarque - Éjszaka Lisszabonban

Pontosan emlékszem arra kora reggelre, amikor a csendőrök kíséretében végigmentem az utcákon. Tiszta nap volt, a város tornyai és háztetői mintegy fémből kimetszve, élesen rajzolódtak ki az égbolt hátterén.
Egy pékségből meleg kenyér illata áradt, s mintha ebben az illatban rejlett volna a világ minden vigasztalása.
Ismeri ezt az érzést?

Bólintottam.

- A világ sohasem tűnik szebbnek, mint abban a pillanatban, amikor éppen bezárják az embert.
Mielőtt elhagyni kényszerül! Bárcsak mindig így tudnánk érezni!
Talán túl kevés időnk van hozzá. Túl kevés a nyugalmunk. -



Emlékidézés utoljára

A. D. Mello

A következő történetet Buddha mesélte tanítványainak:

Egyszer a tigris megpillantott a mezőn egy embert. A tigris üldözőbe vette, az ember meg szaladni kezdett, mígnem beleesett egy szakadékba. Esés közben elkapott egy kis földieper bokrot, amely a szakadék oldalán nőtt. Ott lógott néhány percig, felette az éhes tigris, alatta pedig a feneketlen mélység, ahol majd nemsokára a halálát leli.

Ekkor azonban meglátott egy csodálatos epret a bokron. Egyik kezével erősen kapaszkodott a bokorba, miközben a másikkal leszakította az epret és a szájába tette. Életében még sosem kóstolt ilyen édes epret!



Előtted örökre nyitva áll az epermező!

A. D. Mello

A medve le-föl járkált húszlábnyi ketrecében. Amikor öt év múlva a ketrecet leemelték róla, a medve továbbra is csak a szokásos területen mozgott, mintha a rácsok még mindig ott volnának. Ott is voltak. Neki!



Bekerített randevú

* * *

Szavak mentén

A. D. Mello - Ébredj Tudatára

Egy guru egyszer kísérletet tett arra, hogy megmagyarázza egy tömeg számára, hogy az emberi lények miként reagálnak a szavakra, hogyan használják ki azokat, hogyan élnek a szavak, nem pedig a valóság mentén.

Az egyik ember felállt és tiltakozott.
Azt mondta: "Kétlem, hogy efféle hatást tennének rám a szavak."

A guru azt felelte: "Üljön le, maga ördögfajzat!"

Az ember feldühödött és odavágta: "Ön felvilágosult embernek nevezi magát, gurunak, mesternek, holott szégyellnie kéne magát".

Ekkor a guru azt mondta: "Elnézését kérem, uram. Elragadott a hév. Őszintén bocsánatot kérek; hibáztam; nagyon sajnálom."

Az ember végül megnyugodott.

Ekkor a guru azt mondta: "Csupán néhány szavamba került, hogy dührohamot váltsak ki önből; s csupán néhány szóval le lehetett önt csillapítani, ugye?".

Csak szavak?

Csiticsiticsitt!

Fehér ember, túl sokat beszélsz!

* * *

2009. július 30., csütörtök

Időtükör - mi leszel, ha nagy leszel?

BKV busz, Budapest

Nem túl hosszú utazásom közben egy kisgyermek vágott át előttem és apukája kezét fogva leszálláshoz készülődött. A komoly arc (hogy ő most majdnem egyedül fog jelezni) mosolyra késztetett: az ő gyermeki öröme áttelepedett az én szívembe is, büszkesége az enyém is lett.
A fásult reggelen szinte kivirágoztam ettől a pillanattól.

Aztán hirtelen penetráns szag csapta meg az orromat. Egy hajléktalan jelent meg a színen - koszos, pecsétes és húgyfoltos ruhájában - és holtrészegen próbálta megközelíteni az ajtót... Valahogy, tántorogva és szitkozódva megkapaszkodott és nyomogatta a leszállásjelzőt, ami persze régóta égett, hiszen a fiúcska annakelőtte intézkedett - mint azt ő szóvá is tette.

- Apa, én már jeleztem. Akkor a bácsi miért jelez még egyszer? -

Önkéntelenül is elfintorodtam az új élmények kapcsán és a levegőt visszatartva próbáltam a feltörő rosszulléttel birkózni. Az undor egyszerre szólt a szagnak és a megjelenésnek, de egyben a férfi mocskos szájának is, amivel ontotta a szitkokat.

Aztán hirtelen tudatosodott bennem, hogy "Úristen! Milyen kicsiny is elegendő, hogy megváltozzanak az érzéseim..." A gyermek még ugyanott állt, még pár másodperc és megáll a busz, de a fókuszt szinte csak a visszataszító hajléktalan töltötte ki.

Ahogy erre ráébredtem, a szemem automatikusan mindkét emberalakot befogta és megdöbbentő gondolat- és érzéshalom cikázott át rajtam.

Az Idő Tükrében nem kisfiút és öregember láttam, hanem két embert, két lényt és vele két állapotot. És a két alak nem is különbözött annyira. Ők egyek voltak. A kisfiúból lett öregember. Az öregből pedig kisgyermek. Egy pillanatra felcserélődtek a szerepek...

A kisfiú, gyönyörű arccal, a fiatalság vidámságával, energiájával és naiv sutaságával, szívet melengető mosolyával UGYANAZ AZ EMBER, AKI KEVÉSSEL (MERT HÁT AZ IDŐ RELATÍV) KÉSŐBB felnőttként hit- és remény nélküli létben tengődik, teste-szelleme lepusztult, ragyogása kihunyt és aurája a vegetációja végtermékeinek szagával telítődött...

Ez a két ember ugyanaz! Mi mégis mosolygunk a gyerekre és viszolygunk a felnőttől, pedig az az ÉN ugyanaz. És ki az ÉN? ÉN VAGYOK AKI VAGYOK.

És ki vagyok az az én, hogy lesújtó ítéletet mondok utóbbiról, égig magasztalom előbbit?!

Ígéretes gyermekkor - de ki tudja, milyen felnőttkor...? Hova, melyik vágányra jut életem vonata?

És vajon mennyi kell, hogy az ember onnan fentről lecsússzon oda lentre?
Mi a fent és mi a lent? Mi a választóvonal?

Mint amikor automatikusan kitérsz azok elől, akik kérdéssel fordulnak hozzád az utcán - gondolva, hogy csak kéregetni akarnak -, majd egy napon alig találsz embert, aki választ adna, merre van a Kiss János altábornagy utca, mert mindenki kitér előled - gondolván, hogy csak kéregetni akarsz...

Mi a burok, ami elhatárolja a világokat egymástól?

Egymás mellett élünk, de fényévek választanak el minket... Nem a mi gondunk, nem a mi problémánk - a dolgok mindig mással történnek?

Nincsenek ők, te, csak én és ritkán mi. DE KI EZ AZ ÉN?

Aztán hirtelen fékezett a busz. A Tükör megtört. Az ajtó kinyílt, az emberek letódultak, a jármű csak úgy okádta kifelé a tömeget.

Az egység megint kétséggé vált és feloldódott Budapest utcáin... Már csak a kérdéssor maradt:

KI VOLTAM ÉN? KI VAGYOK ÉN? KI LESZEK ÉN?

Édes gyermek



Megtört felnőtt

A. D. Mello

Egy történet szerint, mielőtt Mózes kivezette volna népét Egyiptomból, egy bölcs mester mellett tanult, hogy prófétává válhasson.
Az első jártasság, amit Mózesnek el kellett sajátítania, a hallgatás volt.
Egyszer kettesben járták a vidéket, és Mózest annyira lenyűgözte a természet szépsége, hogy igazán könnyűnek találta a hallgatást.
De amint egy folyóhoz értek, a túlparton egy gyermeket látott fuldokolni, és szerencsétlen anyját, aki segítségért kiáltott.
Ilyen borzasztó dolog láttán Mózes nem tudta megfékezni nyelvét.
- Mester - kérdezte -, nem tudnál valamit tenni, hogy megmentsd a gyermeket?
- Csend! - mondta a mester.
Mózes elhallgatott. De a szíve nem nyugodott meg. Így töprengett magában:
- Nem lehet az, hogy a mesterem valójában keményszívű és érzéketlen ember? Vagy talán képtelen segíteni a bajbajutottakon?
Bár feltételezni sem merte ezeket a mesteréről, de elhessegetni sem tudta e gondolatokat magától. Ahogy tovább vándoroltak, elérték a tengerpartot, ahol is azt látták, hogy egy hajó teljes legénységével együtt elsüllyedt. Mózes felkiáltott:
- Mester, nézd! Süllyed egy hajó!
De a mester ismét csak csendre intette tanítványát, ezért aztán Mózes nem szólt többet.
A szíve azonban nem nyugodott meg, ezért kor hazaértek, Isten elé vitte a dolgot, aki ezt válaszolta neki:
- A mestered igazat szólt. A fuldokló gyermek később háborút okozott volna két nemzet kőzött, amelyben többszázezren elpusztultak volna. A halála által azonban elhárult ez a veszély. Ami pedig a süllyedő hajót illeti, azon kalózok voltak, akik egy tengerparti várost akartak kifosztani, és ártatlan, békeszerető lakóit lemészárolni.




Roald Dahl - Genesis és katasztrófa - összefoglaló

Egy asszony három gyermekét vesztette el két év alatt és most szüli a negyediket. Imádkozik istenhez, hogy legalább ez az egy megmaradjon. A hölgy neve: Frau Hitler.




* * *

2009. július 29., szerda

Baj van, fiatalok...

Batthyány tér, metró

Kortól összetöpörödött öregember apró virágcsokrokat árul:

- Baj van, fiatalok, kérem, nagy baj van...
Kérem, vegyék meg a virágokat...
Baj van... 93 éves nyugdíjas vagyok, nem tudom fizetni a vizet...
Jaj! A feleségem 13 éve meghalt...
Baj van, fiatalok... Kérem, segítsenek!
Nyugdíjas vagyok és nem tudom a vízszámlát kifizetni, jaj, kikapcsolják a vizemet...
Baj van, fiatalok, baj van... -

Nagy Feró - Én is egy kicsit

... Hé mama! Azt ígérted, hogy jobb lesz majd,
ha jól és sokat dolgozunk.
De az idő nem dolgozik nekünk,
csak megöregít.



Vár valamire, keres valamit...

... vagy valakit?

Szegény, őrült világ

Kasztok találkozója a határmezsgyéken
(Pet Shop Boys: West end girls)


Egyéni felelősség és önfejűség
vagy pedig globális probléma?
Hazugság-e a demokrácia, és az emberközpontúnak reklámozott társadalom?
"Nem segítőképes a rendszer. Önző, önhatalmú.
Ha nincs pénzed, meg vagy halva..."
(Sherwood Blues)

* * *

2009. július 9., csütörtök

A Sárga Veszedelem...

Slawomir Mrozek - A perverz - Túlzás

Felhívott Nowosadecki.

- Majer már jobban van - mondta.

- Biztos? - kérdeztem óvatosan.

- Az előbb hívott, és azt mondta, hogy már nem köhög.

- És az oldala se szúr már? - aggodalmaskodtam.

- Kicsit szúr, de már nem annyira.

- És a láza? - kérdeztem, nem adva reményt.

- Nem tudom, lázról nem beszélt.

- Na jó, akkor menjünk el hozzá.

Elmentünk. Majer nagy lepkékkel díszített vietnami köntösben fogadott bennünket.

Élénk volt, az arca rózsás.

- Hogy szolgál az egészséged? - kérdeztem.

- Köszönöm, jól. Tulajdonképpen már semmi bajom.

- De lázad azért van.

- Már nincs.

- Nincs? Azért meg kéne mérned.

- Mértem. Nincs lázam.

- Akkor mitől ilyen rózsás az arcod?

- Mert nyertem egy Mercedest.

- Hogyhogy nyertél?

- A lottón.

Csönd lett.

- Újat? - kérdezte Nowosadecki tompán.

- Vadonatújat. A lottón csak újat lehet nyerni.

- Hát akkor mi megyünk is - mondta Nowosadecki.

Mentünk. A ház előtt parkolt az ezüstszínű Mercedes. Megálltunk az út szélén.

- Van egy szöged? - kérdeztem.

Nowosadecki átkutatta a zsebeit.

- Csak bicskám.

Dolgoztunk vagy fél órát, mert kemények voltak az abroncsok, a bicska meg kicsi..

De kiszúrtuk mindet, aztán elmentünk.

Hogy jobban van, azt még el lehet viselni.

De ennyire azért ne legyen jól.

De azért kívánni lehet, nem?

Közkeletű vicc

A világon egyazon napon egyazon időben megdöglik három gazda tehene.

Megszánja őket a jó tündér és először megkérdezi az angolt, hogy mit kér helyette.

Mire az angol:

- Egy másik tehenet kérnék, ha szabadna.

Megkérdezi a skótot, hogy mit kér helyette. Mire a skót:

- Hát, ha beleszámolom a fenntartást, a takarmányt... Ha lehet, két tehenet szeretnék!

Utoljára megkérdi a magyart, hogy mi szíve vágya, mit szeretne az elpusztult állat helyett.

Mire a magyar azonnal rávágja:

- Dögöljön meg a szomszéd tehene is!

Legyen neked is rossz, mert...

A szomszéd zöldje mindig nőjebb...
... avagy ez egy zombifilm?


* * *

2009. július 3., péntek

Antihit

A. D. Mello - A szív ébredése - Részlet

Turisták egy csoportja szorult helyzetbe került valahol vidéken. Kényszerűségből lejárt szavatosságú ételcsomagokat osztottak ki nekik enni. Elfogyasztása előtt ellenőrzésképpen néhány falatot vetettek egy kutyának. Szemmel láthatóan ízlett neki az étel, és semmilyen utóhatása nem mutatkozott.

Másnap viszont arról értesültek, hogy a kutya elpusztult. Általános pánik tört ki köztük. Sokan hányni kezdtek, lázra és vérhasra panaszkodtak. Doktort hívtak, hogy kezelje azokat, akik ételmérgezést kaptak.

A doktor először is a kutya teteme felöl érdeklődött.

Utánanéztek.

Érdeklődésükre egyik szomszéd csak úgy odavetette:

- Hogy hol van? Hát hol lenne? Bedobták a dögkútba, mert elgázolta egy autó.

Örül neki, hogy itt lehet?

Kutya a kutyának farkasa



Megjegyzés: Az emberek nem a valóságra reagálnak, hanem a fejükben lévő eszmékre.

Neked mi van a fejedben, he?

Joseph Heller - A 22-es csapdája - Kivonat

Yossarian a szeretőjével heverve az ágyban szidta az Istent, gyengeelméjűnek, vén bükkfagatyásnak nevezve őt, aki szükségesnek látta a taknyot bevenni a teremtésbe. Az asszony sikoltozni kezdett:
- Ne merj így beszélni róla!
- Miért, úgy tudom, te sem hiszel Istenben?
- Igen, de az az Isten, akiben én nem hiszek, jóságos és mindentudó, nem olyan aljas és ostoba, mint az, akiben te nem hiszel!



A nocebo - avagy az antiplacebo

Ami figyelemre méltó, hogy a nocebohatás akár ragályos is lehet. Évszázadok óta léteznek olyan esetek, ahol a tünetek minden azonosítható ok nélkül terjednek embercsoportoknál. Ezt a jelenséget tömeg pszichogén betegségként, vagy egyszerűen csak fiziológiás tömeghisztériaként ismerjük. 1998 novemberében egy középiskolai tanár Tennessee álamban "gázolajra emlékeztető" szagot észlelt és nemsokára fejfájásra, hányingerre, légzési nehézségekre és szédülésre kezdett panaszkodni. Az iskolát kiürítették és egy héten belül több mint 100 főnyi személyzet és diák került a helyi kórházba hasonló tünetek miatt...

Nocebo cikkek itt vagy itt



Sok a vuduma!

A. D. Mello

A Pestis, útban Damaszkusz felé, egy sivatagi karaván mellett haladt el.
- Hová sietsz? - kérdezte a vezetőjük.
- Damaszkuszba, hogy ezer áldozatot szedjek. Visszafelé jövet Damaszkuszból, a Pestis újra belebotlott a karavánba. A vezetője megjegyezte:
- Ötvenezer áldozatot szedtél, nem ezret.
- Nem - válaszolta a Pestis -, csak ezret szedtem. - A többi a félelemnek esett áldozatul.



* * *

2009. július 2., csütörtök

Szapultság, Egyen-nőség, Test-bériség

Egyenlő(?) teherviselés

Anya és Apa Tv-t néztek, mikor Anyu mondta:

- Későre jár, fáradt vagyok. Megyek, lefekszem.

Bement a konyhába, elkészítette a szendvicseket másnapra, elöblítette a popcorn-os tálat, húst vett ki a fagyasztóból a másnapi ebédhez, leellenőrizte a müzlis dobozokat, feltöltötte a cukortartót, tányért, kanalat tett az asztalra, bekészítette a kávéskannát másnap reggelre.

Néhány nedves ruhát betett a szárítóba, egy adag ruhát tett a mosógépbe, kivasalt egy pólót.

Felvarrta a lelógó gombot.

Felvett néhány ottfelejtett játékdarabot az asztalról, visszatette a telefont a töltőre, a telefonkönyvet pedig a fiókba.

Megöntözte a növényeket, kiürítette a szemetest és felakasztotta a törülközőt száradni.

Ásítozva és nyújtózva egyenesen bement a hálóba.

Megállt az asztalnál, írt néhány sort a tanárnak, kiszámolt egy kis pénzt a túrára, előhúzta a szék alá rejtett munkafüzetet.

Aláírta, megcímezte és felbélyegezte barátainak a születésnapi képeslapot és írt egy rövid listát a fűszeresnek. Mindkettőt a táskája mellé tette. Aztán Anyu megmosta az arcát 3:1 lemosóval, majd éjszakai krémet tett rá, megmosta a fogát, lereszelte a körmeit.

Apa kikiáltott:

- Azt hittem, hogy lefekszel!

- Már megyek - felelte.

Vizet öntött a kutya táljába, kiengedte a macskát, majd meggyőződött róla hogy az ajtók zárva vannak és az udvari lámpa ég.

Mindegyik gyerekénél lekapcsolta az ágy melletti éjjeli lámpát és a Tv-t , felakasztott egy inget, bedobott néhány koszos zoknit a szennyestartóba, majd volt egy rövid beszélgetése a még fönt lévővel, aki még mindig a háziját csinálta.

A szobájában beállította az ébresztőt, kitette a másnapi ruháit, sámfát tett a cipőjébe.

Még 3 dolgot adott a 6 legfontosabb megteendő dolog listájához.

Elmondta az imáját és elképzelte a befejezését a jövőbéli terveinek.

Ez alatt az idő alatt Apa lekapcsolta a Tv-t kihirdette, hogy nincs semmi különös tennivaló.

- Megyek aludni. - mondta.

És ment. Minden egyéb gondolat nélkül...


Székely mondás

A sör nem alkohol! A tészta nem étel! Az asszony nem ember! A medve nem játék!


Pedig, mint tudjuk, a nő az erősebbik nem!

És nem is kéne (el)hagynia magát!

Sőt, új módon is tekinthetne az életére
(Osho: Nők könyve)

Öt sors, öt életmód
(A nő ötször)

Komor sorsok
(Egy asszony élete)

Katasztrófa

A férj hazaér a munkából és a három gyermekét pizsamában találja a kertben, a sárban hemperegve játszanak, körülöttük üres kekszes dobozok, csipszes zacsik, üdítős dobozok mindenhol szanaszét.

A feleség autójának az ajtaja tárva nyitva, csakúgy mint a kert bejárata, a kutyának nyoma sincs.

Amikor belép a házba még nagyobb rendetlenség fogadja.

Egy csillár leszakadva törötten hever a földön, a szőnyeg a falhoz gyűrve.

A nappaliban a tv teljes hangerővel üvölt és mindenhol szanaszéjjel ruhadarabok és játékok hevernek.

A konyhában a mosogató dugig edényekkel, az asztalon és a tűzhelyen ételmaradékok, a hűtő ajtaja tárva nyitva, a kutyakaja szétszórva a földön, egy törött pohár az asztal alatt, kis kupac homok az ajtó mögött...

Egyből rohan fel a lépcsőn (átgázolva a további játékokon, ruhadarabokon és egyéb akadályokon) aggódva keresi a feleségét, attól tartva, hogy valami baja esett.

A hálószoba felé vezető úton észreveszi, hogy a fürdőszoba ajtaja alatt ömlik ki a víz a folyosóra, bent csuromvíz minden a WC papír legöngyölítve, borotvahab és fogkrém a tükörre kenve...

Most már rohan a hálószobába felkészülve a legrosszabbra.

És a feleségét ott találja az ágyban...édesen összekucorodva könyvvel a kezében, aki észrevéve, hogy megjött, felnéz és mosolyogva megkérdi tőle:

- Szia drágám, hogy telt a napod?

A férj dühösen nézi:

- De mi a fene történt ma itt?

A feleség ártatlanul:

- Tudod mikor hazajössz a munkából, meg szoktad kérdezni hogy mi a francot csinálok egész nap? HÁT MA NEM CSINÁLTAM!


Mutassad mán tenmagad!

Feleségek kézikönyve az 50-es évekből

1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, "Háztartástan" néven. Ebben a hímzéstől kezdve a főzésen és a kerti munkákon keresztül szinte minden benne volt, amit egy feleségnek tudnia illett. Amolyan "ideális feleség kódexe" -ként funkcionált. Lássunk belőle néhány - az emancipált nők számára - vérlázító tanácsot, az erősebbik nem kiszolgálásának módjáról...

Készítse el a vacsorát időben!

Már reggel, vagy akár előző este tervezze meg, hogy férjét finom vacsora fogadja, amikor hazaér a munkából. Így adja tudtára, hogy gondolt rá, amíg ő dolgozott és gondját viseli a szükségleteinek. A férfiak többsége éhes, amikor megérkezik a munkahelyéről és a kedvenc ételének elkészítésével kielégíti a meleg fogadtatás iránti vágyát.
Készüljön fel a fogadtatására. Pihenjen 15 perccel az érkezése előtt, így ön is friss és üde lesz, amikor megérkezik.
Igazítsa meg a sminkjét, tegyen szalagot a hajába és nézzen ki frissen. Az ön férje sok időt töltött a munkahelyén fáradt emberek között.
Legyen érdekes és vidám. A munkanapja unalmas volt és szüksége van egy kis szórakozásra, és az ön egyik kötelessége, hogy ezt biztosítsa.

Csökkentse a zajt. Amikor a férje hazajön a munkából, kapcsolja ki a háztartási berendezéseket és mondja meg a gyerekeknek, hogy ők is csendesedjenek el.
Legyen boldog, hogy láthatja őt. Melegen mosolyogjon rá, és mutassa ki őszinte vágyát, hogy teljesítené a kívánságait.
Hallgassa meg, amit mondani akar, és még ha önnek is sok mondanivalója van számára, ne tegye azt közvetlenül a hazaérkezését követően. Először ő beszéljen, biztosan fontosabb dolgok kavarognak a fejében az önénél.

Ne zavarja! Ne panaszkodjon, ha a férje későn érkezik haza, vagy ha este le akar menni vacsorázni ön nélkül! Vita helyett próbálja meg megérteni mekkora nyomás alatt van a munkája miatt.
Amikor otthon van, biztosan pihenni és ellazulni szeretne.

Pedig nekünk kéne őket így hazavárni!

És végezetül, ne tegyen fel szükségtelen kérdéseket és ne gyanakodjon az ítélőképességében vagy fedhetetlenségében.
Ne felejtse el, hogy ő a ház ura, és mint olyan, mindig keresztülviszi a saját akaratát becsületesen és igazságosan.

És jegyezze meg: a jó asszony tudja, hol a helye...


Láncok tánca

És ha besokall a hölgy,
akkor jól el kell küldeni Janit!

De lehet, hogy visszajön
(Sprint együttes: Postakocsi)

Szabadságra mentem!
(George Michael: Freedom)

Na, ennyit rólad, kedves férjemuram!
(Zanzibar: Nem vagyok tökéletes)

Aztán vannak kivételek
(Bergendy együttes: Hadd főzzek ma magamnak!)

* * *