A következő címkéjű bejegyzések mutatása: evés. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: evés. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. szeptember 28., kedd

Hogyan együnk?

Carlos Castaneda - Az erő második köre

Sok évig nem tudta kitalálni, hogyan cserkéssze be a gyengeségét.

Egy nap, azonban, annyira elege lett a kövérségéből, hogy huszonhárom napig nem evett. Ez volt kezdeti lépés, ami megtörte a fixációját.

Aztán azt találta ki, hogy szivaccsal kitömi a száját, így a megbízói azt hiszik, begyulladt a foga, és nem tud enni. A kibúvó nem csak a munkáltatóknál, hanem saját magánál is működött, mivel ahogy rágta a szivacsot, olyan érzése volt, mintha enne.

La Gorda nevetett, amikor elmesélte, hogyan járkált évekig szivaccsal a szájában, amíg a mértéktelen evési szokása megtört.
 – Ez volt minden, amit tenned kellett, hogy megtörd a szokásodat? – kérdeztem.
 – Nem. Azt is meg kellett tanulnom, hogyan egyek úgy, mint a harcos.
 – És hogyan eszik a harcos?
 – A harcos csendben és lassan eszik, egyszerre csak nagyon kicsi adagot. Én régebben mindig beszéltem evés közben, nagyon gyorsan ettem, és ettől rengeteget ettem egy ültő helyemben.

A Naguál elmondta, hogy a harcos négy falat ételt eszik egy alkalommal. Kis idő múlva eszik még négy falatot, és így tovább.


* * * 

2010. szeptember 17., péntek

Túl sokat eszünk

Selvarajam Yesudian - Sport és Jóga

A nyugati embernek, saját tapasztalásom szerint, az a hi­bája, hogy sokat és sietve eszik.

Minden gépész tudja, hogy a sok fűtés, a sok szén idő előtt elkoptatja a kazánt és megtölti ártalmas salakkal. Az emberi testben a helytelen táplálkozás folytán felhalmozódott salak időnként különböző betegségek alakjában tisztul ki a szervezetből.

Tipikus tisztulási betegség az Európában influenzának nevezett kór. Hosszadalmas és nem e könyv keretébe való volna részletesen elmondani, hogy mi váltja ki, de tény, hogy időnként a felhalmozódott, testünk­be nem való anyagot a természet részben magas lázzal kiégeti, részben pedig erős váladékképződéssel, huruttal eltávolítja a testből.

Ezt a betegséget nevezik itt influenzának, és csak az kapja meg, aki túl sokat és szennyező ételeket eszik.

Jellemző, hogy míg a jól táplált Európában jóformán szünet nélküli influenzajárványok hullámzottak, a háború utáni éhínség ide­jén az influenzajárvány hirtelen megszűnt.

Olyan országban töltöttem ezt az időt, ahol az éhínség nagy méreteket öltött és hosszú ideig tartott. Emberi logikával feltételezhető volt, hogy a legyengült lakosság körében az ősz és a tél erős járványt fog kiváltani.

Ehelyett az influenza jóformán teljesen megszűnt.

Az emberek nem szennyezték be húsevéssel vérüket, a túlzott táplálékfelvétel utáni emésztés és a feleslegnek a testből való eltávolítása amúgy is meghaladta volna szervezetük képessé­gét. Annak ellenére, hogy nagyon kevés kivétellel majdnem az egész lakosság fűtetlen szobákban és hivatalokban töltötte a 12-15 fokos hideg telet, a ködös, esős, szeles őszt - mégsem tört ki influenza!

A hiányos táplálkozás kevésbé egész­ségtelen, mint a túlzott! Az emberi szervezet bámulatosan kevéssel beéri és ha kell, a vízből, levegőből pótolja a hiányt, de a túl sokkal nem tud mit kezdeni, megszakadásig igyekszik feldolgozni, de ha még mindig beleraktározzák a felesleget, kénytelen hurutokkal és lázakkal nagytakarítást rendezni.

Egy mohamedán indus hitrege szerint Allah minden ember születésénél bizonyos ételmennyiséget szab ki az illető egész életére. Ha az ember ezt előbb eszi meg, előbb hal meg. Minél jobban takarékoskodik az evéssel, annál hosszabb ideig tart az élete.

A mértékletesség és az ésszerű aszketizmus hirdetésé­ben így egyezik meg a mohamedán hitrege, a keresztény Biblia, a tibeti lámák és az indiai maharisik ősi tanításaival...




* * *

2010. március 15., hétfő

Miért eszegetünk-élegetünk-ésatöbbi?

Szendi Gábor - Paleolit táplálkozás

Jól ismert dolog, hogy a szénhidrátfüggés, a nassolgatás nem csupán rossz táplálkozási szokást jelent, hanem önvigasztalást az élet sivárságával és reménytelenségével szemben.
A fogyasztói társadalom fogyasztókat akar, nem pedig értelmes életet élő embereket.
A nyugati világban az étel jutalom, megerősítő.

Az emberek evéssel ünnepelnek.

Ha jól akarják érezni magukat, esznek.

Ha bánatuk van, esznek.

Ha unatkoznak, esznek.

Ha feszültek, esznek.

Meg akkor is, ha félnek, lásd elhízás

Ha nem esznek, akkor egy idő után eszükbe jut, hogy ehetnének már valamit.


A nyugati életmód lényege, hogy dolgozd le a napi 8-10 órát, és utána kötetlenül üsd agyon az időd valahogy.


Az emberek élete nem valahonnan valahova tart, hanem pusztán kitöltik a szabad idejüket.



Nincs az életet szervező cél, eszme, "ügy", hanem csak az üresség elöli elfoglaltságokba menekülés.


Nem kell világmegváltó dolgokra gondolni.


Az életet szerves folyamattá teszi bármi, ami belső elhatározásunkból születő, az időszigeteket folyamattá összekötő tevékenység, amelyben képességeink kibontakoznak.

Tömegesen, futószalagon, népoktatással nem lehet individuumokat termelni.


Ezt a probléma sajnos mindenkinek magának kell megoldania, ebben kevés segítségre számíthat.



Miután egy szent használt egy létrát, 
azt eldobják, 
hogy soha többé ne használják mások.
(A. D. Mello)


* * *