2009. április 3., péntek

A Tanácsadó Halál

Castaneda - Az Ixtláni Utazás, 4. fejezet

- A halál örökös társunk - jelentette ki don Juan a lehető legkomolyabban. - Mindig a bal oldalunkon van, karnyújtásnyi távolságra. Figyelt téged, miközben te a fehér sólymot lested; füledbe suttogott és ez megborzongatott, éppen úgy, mint az imént.

Mindig is figyelt, és a jövőben is figyelni fog, egészen addig a napig, amikor megérint. -

...

- Hogy érezheti magát valaki is olyan fontosnak, amikor tudja, hogy folyamatosan les ránk a halál? - tette fel a kérdést.

Úgy éreztem, nincs szükség a válaszomra. Amúgy sem tudtam volna egy szót sem kiejteni a számon. Új hangulat lett úrrá rajtam.

- Amikor türelmetlen vagy - folytatta -, fordulj balra és kérj tanácsot a halálodtól. Rengeteg elpárolog a kicsinyességedből, ha a halálod feléd int, ha megpillantod, vagy akár csak ha érzed, hogy társad ott van és les. -

...

Szerinte a halál témáját sohasem hangsúlyozzák eléggé. Vitába szálltam vele, mondván, hogy értelmetlen lenne a halálommal foglalkoznom, hiszen ez a gondolat csak kínt és félelmet szülne.

- Ekkora baromságot! - tört ki. - A halál az egyetlen bölcs tanácsadónk. Amikor csak azt érzed, hogy mindennek vége, és rögtön megsemmisülsz - vagyis mindig -, fordulj a halálodhoz és kérdezd meg, hogy igaz-e. A halálod megmondja majd, hogy tévedsz és az ő érintésén kívül semmi sem számít. "Még nem érintettelek meg" - szól majd halálod.

Fejét csóválta, és úgy látszott, a válaszomra vár. Nem volt mit válaszolnom. Gondolataim vadul nyargalásztak összevissza. Don Juan hatalmas csapást mért az önteltségemre. Halálom fényében kirajzolódott dühöm döbbenetes kicsinyessége.

Úgy éreztem, teljesen tisztában van hangulatom megváltozásával. Fordult a kocka, s ő került előnybe. Elmosolyodott, és mexikói dallamot kezdett dúdolni.

- Bizony - mondta halkan hosszú szünet után. - Egyikünknek meg kell változnia, mégpedig sebesen.

Egyikünknek ismét meg kell tanulnia, hogy a halála vadász, és mindig a bal oldalunkon van.

Egyikünknek ki kell kérnie a halál tanácsát, és megszabadulnia az emberek átkozott kicsinyességétől, akik úgy élik életüket, mintha sohasem érintené meg őket a halál.



A BalBarát

Ne légy kicsinyes! Keresd a Napos Oldalt!

Miért feledem, hogy halandó vagyok?




* * *

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése