Csodálatos mestereim voltak, aki talán maguk sem tudták, hogy elvezettek a saját igazságomhoz.
Mindig azt tanácsolom a tanítványaimnak, hogy válogatás nélkül tanuljanak bármely embertársuktól.
Másoktól tanulni különben annyit tesz, mint ráébredni önnön belső igazságunkra.
Barátaink nemritkán megtanítanak a szeretetre, s ellenségeinktől is van mit tanulnunk.
Sőt, míg a barátok gyakran hízelegnek hiúságunknak, az ellenségek éppen azokra a gyenge pontjainkra és önáltatásainkra mutatnak rá, amelyekkel nem szívesen nézünk szembe.
A szeretet így elvezet az igazsághoz, az igazság pedig a szeretethez.
A szeretet nem lehet teljes igazság nélkül, amiként az igazság sem szeretet nélkül.
Mindkettőre szükségünk van ahhoz, hogy szabadnak tudhassuk magunkat.
Az ember szereti csalhatatlannak hinni mesterét, és esküszik rá, hogy ő a legjobb. Végtére is, ha nem tökéletes, ha hibázik, akkor ugyan kire lehetne felnézni?
Idővel azonban rájövünk, hogy ha megtanulunk bízni önmagunkban, akkor bárkitől, sőt bármiből tanulhatunk.
Önbizalommal felvértezve semmi sem érhet már váratlanul.
Ekkor maga az élet szegődik tanítómesterünkké...
A. D. Mello - Csend Szava - Követés
A Mester így szólt a látogatóhoz, aki engedélyt kért, hogy a tanítványa lehessen:
- Élhetsz velem együtt, de ne kövess engem!
- Kit kövessek akkor?
- Senkit. Mihelyt elkezdesz követni valakit, megszűnsz az igazság követője lenni.
A. D. Mello - Csend Szava - Tanítás
- Tanulni akarok. Vállalod a tanításomat?
- Nem hiszem, hogy tudod, hogy hogyan kell tanulni - mondta a Mester.
- Megtanítanál arra, hogyan kell tanulni?
- Meg tudod-e tanulni, hogyan engedd magad tanítani?
Később az elképedt tanítványokhoz így szólt a Mester:
- Csak akkor lehetséges a tanítás, ha van tanulás is. Tanulásról pedig csak akkor lehet szó, ha ti magatok tanítjátok valamire saját magatokat.
A. D. Mello - Csend Szava - Támaszkodás
Az állandóan imádkozó tanítványhoz így szólt a Mester:
- Meddig fogsz még Istenre támaszkodni, ahelyett, hogy a saját lábadra állnál?
A tanítvány megdöbbent.
- De hiszen te tanítasz bennünket arra, hogy Istenre mint Atyára tekintsünk.
- S mikor fogod megtanulni, hogy egy apa nem azért van, hogy rátámaszkodjunk, hanem azért, hogy önállóságra neveljen?
Mesterség a mesterkéletlenségben
Mondjátok meg, mit tegyek! Ha levágatom, szenvedek...
Ámmerikából jöttem, onnan is csak szöktem...
Híres mesterségem címere: Mester (vagy nem?)
Híres mesterségem címere: Mester (vagy nem?)
Elhiszem, hogy te vagy az igaz... Vezess!
Utak - Létek
Nagy Tudás - Nagy Bukás?
Popper Péter a Mesterekről:
Az emberi természet
* * *
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése